A Kúria döntött a vörösiszap ügyben

A Kúria a felülvizsgálati indítványokat nem tartotta alaposnak, az első- és másodfokú határozatot az I. rendű, a II. rendű és az V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.


Az alapügy

A törvényszék a 2019. február 4. napján meghozott ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli közveszélyokozás bűntettében [1978. évi IV. törvény 259. § (1) bekezdés 3. fordulat], 1 rendbeli hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettében [1978. évi IV. törvény 281/A. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés] és 1 rendbeli gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás vétségében [1978. évi IV. törvény 259. § (1) bekezdés I. fordulat, (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés, (4) bekezdés 3. tétel]. Ezért az I. rendű terheltet halmazati büntetésül 2 év 6 hónap szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettében [1978. évi IV. törvény 281/A. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés] és 1 rb gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás vétségében [1978. évi IV. törvény 259. § (1) bekezdés 1. és 3. fordulat, (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés, (4) bekezdés 3. tétel]. Ezért a II. rendű terheltet halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fogházban rendelte végrehajtani és megállapította, hogy abból az I. rendű és a II. rendű terhelt a büntetés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.

Az V. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettében [1978. évi IV. törvény 281/A. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés] és 1 rendbeli gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás vétségében [1978. évi IV. törvény 259. § (1) bekezdés 1. és 3. fordulat, (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés, (4) bekezdés 3. tétel]. Ezért az V. rendű terheltet halmazati büntetésül 1 év – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy az V. rendű terheltet előzetes mentesítésben részesítette.

Kétirányú fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla a 2019. december 13. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet akként változtatta meg, hogy – az I. rendű terhelt terhére megállapított közveszélyokozás bűntetteként értékelt cselekménye a Btk. 322. § (1) bekezdés 3. fordulata szerint, a közveszélyokozás vétségeként értékelt cselekménye a Btk. 322. § (1) bekezdés 1. fordulat, (5) bekezdés 3. tétele szerint, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntetteként értékelt cselekménye a Btk. 248. § (1) bekezdés b/ pont, (2) bekezdés szerint, – a II. rendű terhelt terhére megállapított hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette a Btk. 248. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés szerint, a közveszélyokozás vétsége a Btk. 322. § (1) bekezdés 1. és 3. fordulat, (5) bekezdés 3. tétel szerint, – az V. rendű terhelt terhére megállapított hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette a Btk. 248. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés szerint, a közveszélyokozás vétsége a Btk. 322. § (1) bekezdés 1. és 3. fordulat, (5) bekezdés 3. tétele szerint minősül.

Az I. rendű terhelt büntetését 4 év szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra, a II. rendű terhelt büntetését 3 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra, az V. rendű terhelt büntetését 2 év 6 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra súlyosította. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata az I. rendű, a II. rendű és az V. rendű terheltek tekintetében börtön.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt védője, a II. rendű terhelt védője és az V. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

A Kúria döntése

A Kúria megállapította, hogy az I. rendű, a II. rendű és az V. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa egyaránt nem alapos.

Eldöntendő kérdés elsődlegesen a közveszély előidézésével összefüggésben felrótt magatartások (tevés vagy mulasztás) kapcsán, hogy volt-e, és ha igen mi volt a terheltektől elvárható. Az elvárás lényege minden – testi erővel, eszközzel végrehajtott – emberi magatartás esetén: tartsd uralmad alatt. Jelen esetben a terhelti magatartások a zrt. által folytatott gazdasági tevékenység körébe eső foglakozási szabályok – számos jogszabály, szakmai előírás – által körülhatárolt tevékenység végzését jelentette. Ezzel kapcsolatos elvárhatóság pedig az, hogy legyen biztonságos, biztonságos pedig az, ami nem kockázatos a másikra. Nem kockázatos az, ami nem tesz ki közvetlen veszélynek mást.

A Kúria szerint nem önmagában a gát kiszakadása jelentette a közveszélyt, hanem két tényező együttese: a gát kiszakadása és a kazetta tartalmának kontrollálhatatlan és megállíthatatlan kiszabadulása. A gát kiszakadása következtében a X. kazetta teljes tartalmának kiszabadulása, a benne lévő vörösiszap zagy (vörösiszap és hányóvíz együttes mennyisége) annak minden jellemzőjével együtt jelentette az anyag pusztító hatását, és idézte elő a tényállás szerinti következményeket. Ez jelentette az anyag, energia pusztító hatását.

A terheltek által megvalósított szabályszegések közül a II. rendű terhelt tekintetében megállapított szabálytalan szintkiegyenlítés, és az altalajra gyakorolt hatásán keresztül az I. és II. rendű terheltnek egyaránt felrótt túlzott lúgosság a gát állékonyságát is befolyásolta. Mindhárom terhelt terhére rótt valamennyi szabályszegés alkalmas volt a már kifejtett értelemben vett közveszély (mint eredmény) előidézésére, és a bekövetkezett eredménnyel okozati összefüggésben álló.

A kiömlő anyag lúgos hatásának az I. rendű terhelt terhére rótt szándékos bűncselekmény, a közveszély következményei enyhítésének akadályozása tekintetében is jelentősége volt.

Eldöntendő kérdés volt továbbá, hogy amennyiben a hulladékkezelési (tárolási) tevékenység során az elkövető a besorolási (önbevallási) kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti, akkor annak mivolta, mibenléte (eleve jogsértő volta) mihez igazodó.

Nem sértett törvényt az eljárt bíróság amikor az I. rendű, a II. rendű és az V. rendű terhelt bűnösségét hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettében [Btk. 248. § (1) bekezdés b/ pont, (2) bekezdés] megállapította.

A Kúria szerint a valós történések alapján a vörösiszap hulladék emberi élet, testi épség, az egészség, a föld, víz, a levegő vagy azok összetevői, illetőleg élő szervezet egyedének veszélyeztetésére való alkalmassága további magyarázatot nem igényel, ebből pedig az következik, hogy a X. kazettában lévő vörösiszap hulladék a gátszakadást megelőzően veszélyes hulladéknak minősült.

A Kúria ekként a felülvizsgálati indítványokat nem tartotta alaposnak, az első- és másodfokú határozatot az I. rendű, a II. rendű és az V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)



Kapcsolódó cikkek:


Letartóztatták M. Richárdot
2021. január 18.

A Fővárosi Főügyészség indítványa alapján a Fővárosi Törvényszék elrendelte a Dózsa György úti balesetben részes egyik sofőr letartóztatását - közölte az MTI-vel a fővárosi főügyész hétfőn.