A Kúria felmentette Joav Blumot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria kedden a korábbi ítéleteket megerősítve felmentette Joav Blum izraeli-magyar üzletembert a közokirat-hamisítás vádja alól. Az indoklás szerint a lakcímbejelentéssel kapcsolatos különféle jogszabályok nem egyértelműek, és akár még jogászok számára is félreérthetőek.


Az ügyészség a Sukoróra tervezett King’s City kaszinóberuházással kapcsolatos telekcsere ügyében ismertté vált Joav Blumot 2009-ben azzal vádolta meg, hogy közokirat-hamisítást követett el, amikor 2008-ban csak névlegesen létesített lakóhelyet Sukorón, azaz bejelentkezett oda, anélkül, hogy ott lakott, vagy akár csak egy éjszakát is ott töltött volna.

Joav Blum tagadta bűnösségét, 2011-ben a Székesfehérvári Városi Bíróság első fokon, 2012-ben pedig másodfokon, jogerősen a Székesfehérvári Törvényszék is felmentő ítéletet hozott azon a jogcímen, hogy a vádlott tévedésben volt.

Az ügyészség az elsőfokú ítélet ellen bűnösség megállapítása és büntetés kiszabás miatt fellebbezett. Szerintük a vádlott megtévesztette ügyvédjét és a sukorói hivatal alkalmazottait, Joav Blum ugyanakkor a perben elmondta: valóban nem lakott életvitelszerűen Sukorón vásárolt, leromlott állapotú ingatlanban, de hangsúlyozta azt is, hogy szándékában állt építkezni, és ebben csak édesapja betegsége, majd halála akadályozta meg.

Az elsőfokú döntést helyben hagyó másodfokú ítélet ellen az ügyészség felülvizsgálati indítvánnyal fordult a Kúriához, és új eljárást kért.

A legfelsőbb bírói fórum azonban kedden elutasította a vádhatóság beadványát, és hatályában fenntartotta a jogerős felmentő ítéletet.

A Kúria szóbeli indoklásában felidézte: a jogszabály kötelező rendelkezése csupán azt mondja ki, hogy a beköltözést követő három munkanapon belül be kell jelentkezni, azt azonban nem, hogy mennyivel a beköltözés előtt lehet bejelentkezni. Az a jegyző kötelessége, hogy a bejelentés valódiságát ellenőrizze.

Az eljárás adatai szerint Joav Blum 2008 nyarán saját jogi képviselője, valamint a település polgármestere és jegyzője jelenlétében a jogi végzettséggel rendelkező igazgatási ügyintéző közreműködésével intézte a lakcímbejelentést, és ekkor jelezte, hogy szándékában áll később beköltözni. A bíróságok szerint a bűncselekmény formailag megvalósult ugyan, ám a vádlott abban a téves feltevésben volt, hogy beköltözés nélkül is bejelentkezhet az ingatlanba, és ezt erősítették a jelen lévő jogászok.

A Kúria szóbeli indoklásában arra is kitért, hogy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos különféle jogszabályok egymással nincsenek összhangban, nem egyértelműek, akár még jogászok számára is félreérthetőek lehetnek. Joav Blumot az ügyben gondatlanság sem terheli.

A Kúria hozzáfűzte azt is, hogy a felülvizsgálati eljárás során már nem volt lehetőség érdemben vizsgálni azt a védelmi felvetést, mely szerint Joav Blumot bűncselekmény hiányában kellene felmenteni.

A Velencei-tó partjára tervezett King’s City elnevezésű turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést a Gyurcsány-kormány időszakában, 2008. július 30-án kötötte meg a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) egy külföldi befektetőcsoporttal. Ennek értelmében a befektető tulajdonába adta a Sukoró külterületén található ingatlanokat több mint egymilliárd forint értékben. Ugyanakkor a magyar-izraeli befektető, Joav Blum az állam tulajdonába adta Albertirsa külterületén két, Pilis külterületén pedig egy ingatlanát csaknem 800 millió forint értékben, továbbá kötelezettséget vállalt a több mint negyedmilliárdos értékkülönbözet megfizetésére. A szerződést Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere támadta meg polgári bíróság előtt feltűnően aránytalan előny kikötése, jogszabályba ütközés és más okok miatt. A telekcsere-szerződés érvénytelenségét 2012 novemberében mondta ki a Kúria azért, mert az jogszabályba ütköző.

A telekcserével összefüggésben még parlamenten kívüli pártként az LMP kezdeményezett büntetőeljárást, amikor feljelentést tett hivatali visszaélés miatt Gyurcsány Ferenc ellen, aki a szerződés megkötésekor miniszterelnök volt, és egyik utolsó intézkedésével kiemelt beruházássá nyilvánította a King’s City projektet.

A volt szocialista kormányfőt a 2009 tavaszán indult büntetőeljárásban 2011 őszén gyanúsították meg. Gyurcsány tagadta bűnösségét, az ügyészség pedig 2012 nyarán megszüntette ellene az eljárást. Másik öt ember ellen azonban vádat emeltek hűtlen kezelés miatt. Az a büntetőper 2013 januárjában kezdődött a Szolnoki Törvényszéken, vádlottja mások mellett Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója és Császy Zsolt volt értékesítési igazgató, továbbá Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, valamint egy értékbecslő és egy ügyvéd.

A közokirat-hamisítási ügy keddi határozathirdetését követően Bánáti János ügyvéd újságíróknak elmondta: ügyfele számára a felmentő ítélet helybenhagyása megnyugtató. Ugyanakkor nem megnyugtató a bíróságok álláspontja állampolgárok tízezrei számára, hiszen a döntésekből egyértelműen kiolvasható, hogy mindazok bűncselekményt követnek el, akik – például parkolási engedély, vagy éppen egy óvodai, iskolai beiratkozás miatt – nem oda vannak bejelentve, ahol laknak. Továbbá bizonyos élethelyzetekben meglehetősen életszerűtlen az a bírósági döntésekből kiolvasható értelmezés, mely szerint csak akkor lehet bejelentkezni valahova, ha a bejelentő már ott lakik. Például, ha egy felújításra vagy átalakításra szoruló ingatlanról van szó, amelyben megvásárlás után még nem lehet lakni, ám a gáz-, vagy villanyszolgáltatás igénybevételére jogszerűen csak akkor van lehetőség, ha megtörténik a lakcímbejelentés – tette hozzá a jogász.

Bánáti János az eljárásban hivatkozott az ombudsman 2012 májusi jelentésére, mely a lakcímnyilvántartással kapcsolatban a jogállamiság, jogbiztonság követelménye szempontjából visszás helyzetet állapított meg és a szaktárcához fordult. Az ügyvéd szerint jogalkotási lépésekre van szükség.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.