A Kúria fenntartja az előzetes döntéshozatalra vonatkozó ítéletét


A Kúria továbbra is fenntartja, hogy jogszerűen változtatta meg a PKKB előzetes döntéshozatal iránti kérelemre vonatkozó végzését.


A Kúria a 2019. szeptember 11-én közzétett közleményében foglaltakat a C-564/19. számú ügyben – különösen a 2021. április 15-én közzétett főtanácsnoki indítvány érdemi megállapításai ismeretében – mint megalapozottakat, továbbra is fenntartja.

A Kúria Bt.III.838/2019/11. számú ítélete megállapította, hogy:

„Magyarország legfőbb ügyésze a büntetőeljárás törvényben biztosított jogával élve indítványozta a Kúriának törvénysértés megállapítását. Indítványa alapos volt, azt a Kúria törvényesen nem utasíthatta el. A döntésnek a törvénysértés deklarálásán túl következménye nincs.

A Kúria a legfőbb ügyész rendkívüli jogorvoslati indítványát a büntetőeljárási törvény rendelkezései alapján bírálta el. Jogot alkalmazott a legfőbb ügyész, amikor a Kúriát megszólította, s a Kúria is ugyanezzel az eszközzel élt, amikor válaszolt. A Kúria határozata konkrét kötelezettséget senkire nem ró, de iránymutatás az alsóbb bíróságok számára kizárólag abból a szempontból, hogy a büntetőeljárási törvény 490. §-ában megállapított eljárás felfüggesztését eredményező perrendi cselekményt miként kell törvényhűen alkalmazni. A legfőbb ügyész által igénybe vehető kivételes rendkívüli jogorvoslat elbírálása és a jogértelmezés a rendes bíróságok jogalkalmazásának egységét szolgálja, amelynek eleget tenni a Kúria Alaptörvény szerinti kötelezettsége.

A Kúria nem kívánja az Európai Unió Bíróságának hatáskörét elvonni, ezért nem tekinti feladatának a Pesti Központi Kerületi Bíróság végzésében feltett kérdések megválaszolását, csupán annak eldöntésére szorítkozott, hogy volt-e valós és törvényes indok előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni, kérdéseket feltenni, és volt-e alapos ok az eljárás Be. szerinti felfüggesztésére. Az eljárás felfüggesztése mindenkor (és minden törvényi esetben) késlelteti az ügy érdemi elbírálását, ezért arra csak akkor kerülhet sor, ha a feltett kérdések megválaszolása nélkül az ügydöntő határozatot meghozni nem lehet.”

Ezzel egybehangzóan állapította meg az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, hogy „az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadhatóságának feltétele, hogy a Bíróság által meghozandó határozat szükséges legyen a kérdést előterjesztő bíróság által az előtte folyamatban lévő ügyben kialakítandó ítélete meghozatalához. Mindenekelőtt úgy véli, hogy a bírósági elnököknek az OBH elnöke által ideiglenes megbízással történő közvetlen kinevezésére és a bírák javadalmazására vonatkozó kérdések a szóban forgó büntetőeljárás kimenetele szempontjából irrelevánsak, éppen ezért elfogadhatatlanok.”

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

Két évre ítélték gyújtogatásért

Bosszúból több száz szalma- és szénabálát gyújtott fel egy férfi augusztusban, a Ceglédi Járásbíróság gyorsított eljárásban 2 év börtönbüntetésre ítélte csütörtökön; a döntés nem jogerős – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

2021. szeptember 23.

Varga Zs. András: a Kúria kitüntetett feladata a jogegység biztosítása

A 2011-ben megalkotott Alaptörvény, a korábbi ideiglenes alkotmánnyal egyezően, a jogegység biztosítását a Kúria kitüntetett feladataként jelölte meg – hangsúlyozta a Kúria elnöke a Magyar Jogász Egylet által rendezett 15. Magyar Jogászgyűlésen első napján, csütörtökön Balatonfüreden.