A magyarok fele leellenőrzi az ügyvédjét a neten


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ügyvédet választani nem egyszerű feladat, hiába praktizál Magyarországon 10.000-nél is több aktív ügyvéd. Ilyenkor nem csak egy szolgáltatást választunk, hanem életünk egy fontos részét bízzuk egy szakértőre, legyen szó lakásvásárlásról, cégalapításról vagy családjogi ügyről. De hogyan választjuk ki a megfelelő szakembert a feladatra?

A jogi kommunikációval és ügyvédi marketinggel foglalkozó Pro/Lawyer Consulting arra volt kíváncsi, hogy mi befolyásol minket az ügyvédválasztás során. A nem-reprezentatív online felmérést több mint 300-an töltötték ki, ennek eredményeiből tudunk következtetni a hazai trendekre. A kérdéssor olyanokat vizsgált, akik az utóbbi 3 éveben legalább egyszer vettek igénybe ügyvédi szolgáltatást, akár cégként, akár magánszemélyként. Ahogy sejteni lehetett, a legnagyobb arányban cégekkel kapcsolatos kérdésekkel, ingatlanügyekkel és családjogi tanácsadással keresnek ügyvédet a magyarok. A kitöltők 75%-a 35 és 55 év közötti volt, és a felük vezető pozícióban, vagy vállalkozóként, cégtulajdonosként dolgozik.

Hol találta az ügyvédet

A külföldi, elsősorban amerikai adatokból is kiderült, hogy az emberek elsősorban ajánlások alapján kerülnek kapcsolatba az ügyvédekkel. Ezt támasztja alá a kutatás is: a kitöltők közel felének egy ismerőse ajánlotta az ügyvédet – közel 1/3-uknak pedig személyes ismertségében volt ügyvéd. Viszont minden tizedik ügyvédkeresés már az interneten zajlik – elsősorban Google keresés alapján.

Az ügyvédválasztás folyamata

Kutatások szerint az ügyvédválasztás négy lépésből áll: először realizáljuk, hogy jogi tanácsadásra van szükségünk. Utána kutatunk – ismerősök körében vagy az interneten. Majd jön a harmadik, legérdekesebb lépés: a megerősítés. Ekkor próbáljuk leellenőrizni, hogy az ajánlott ügyvéd tényleg ért-e ahhoz, amire szükségünk van. Leggyakrabban beírjuk a nevét a keresőbe és átnézzük a találatokat – amennyiben vannak. A negyedik lépésben, ha elégedettek vagyunk a találatokkal, következik a kiválasztás és a megbízás.

„Tudtuk, hogy ez nem csak nemzetközi, hanem magyarországi trend is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az ügyvéd megtalálása után mit tesznek a jogkeresők, használják-e aktívan az internetet. Az arányokon mi is meglepődtünk.” – mondta el dr. Bende Máté, a Pro/Lawyer Consulting cégvezetője.

A kutatás adatai szerint az emberek közel fele, 47%-a leellenőrzi a neki ajánlott ügyvédet az interneten: megnézi a honlapját, beírja a nevét a Google-be vagy rákeres a Facebookon illetve a LinkedIn-en.

Megerősít vagy elbizonytalanít az eredmény

Akik elvégezték ezt az ellenőrző lépést, azok 37%-át befolyásolta az, amit talált az ügyvédről – volt akit megerősített, volt akit eltántorított. A felmérés rákérdezett, hogy mi az, ami megerősítette az ügyvéddel kapcsolatban: 34,5%-ban a honlapja, 55%-ban a megjelenések és cikkek, amiket az ügyvédről talált. És mi tántorította el azokat, akik nem fogadták el az ajánlást? 29%-ukat az, hogy nem volt az ügyvédnek honlapja, 62%-ot pedig, hogy negatív véleményeket talált az adott ügyvédről.

Ezek után adta magát a kérdés a teljes közönség felé: lényegesnek tartja-e, hogy legyen valamilyen információ az ügyvédről az interneten. A válaszadók 70%-a tartja ezt fontosnak, azaz hogy legalább weboldala legyen, de még jobb, hogyha találhatunk cikkeket, előadásokat az ügyvédtől vagy esetleg vezessen saját szakmai blogot.

Az ügyvédség munkájának megítélése

„Bár a felmérésnek nem volt célja az ügyvédség általános megítélését vizsgálni, néhány érdekes adat azért felmerült a válaszok értékelése során” – ismertette a Pro/Lawyer Consulting szakértője. „Akik nem voltak elégedettek az ügyvédi munkával, azok legnagyobb részének nem szakmai problémája volt, hanem az ügyvédi kommunikációval volt elégedetlen – nevezetesen az ügyvédje nem elég gyakran vagy nem elég egyértelműen kommunikált vele, a megbízóval. Ez olyan visszajelzés, amely minden ügyvédnek hasznára válhat. Nem elég jól végezni a munkát, megfelelően is kell kommunikálni az ügyféllel.” – magyarázta dr. Bende Máté.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.