A magyarok fele leellenőrzi az ügyvédjét a neten


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ügyvédet választani nem egyszerű feladat, hiába praktizál Magyarországon 10.000-nél is több aktív ügyvéd. Ilyenkor nem csak egy szolgáltatást választunk, hanem életünk egy fontos részét bízzuk egy szakértőre, legyen szó lakásvásárlásról, cégalapításról vagy családjogi ügyről. De hogyan választjuk ki a megfelelő szakembert a feladatra?

A jogi kommunikációval és ügyvédi marketinggel foglalkozó Pro/Lawyer Consulting arra volt kíváncsi, hogy mi befolyásol minket az ügyvédválasztás során. A nem-reprezentatív online felmérést több mint 300-an töltötték ki, ennek eredményeiből tudunk következtetni a hazai trendekre. A kérdéssor olyanokat vizsgált, akik az utóbbi 3 éveben legalább egyszer vettek igénybe ügyvédi szolgáltatást, akár cégként, akár magánszemélyként. Ahogy sejteni lehetett, a legnagyobb arányban cégekkel kapcsolatos kérdésekkel, ingatlanügyekkel és családjogi tanácsadással keresnek ügyvédet a magyarok. A kitöltők 75%-a 35 és 55 év közötti volt, és a felük vezető pozícióban, vagy vállalkozóként, cégtulajdonosként dolgozik.

Hol találta az ügyvédet

A külföldi, elsősorban amerikai adatokból is kiderült, hogy az emberek elsősorban ajánlások alapján kerülnek kapcsolatba az ügyvédekkel. Ezt támasztja alá a kutatás is: a kitöltők közel felének egy ismerőse ajánlotta az ügyvédet – közel 1/3-uknak pedig személyes ismertségében volt ügyvéd. Viszont minden tizedik ügyvédkeresés már az interneten zajlik – elsősorban Google keresés alapján.

Az ügyvédválasztás folyamata

Kutatások szerint az ügyvédválasztás négy lépésből áll: először realizáljuk, hogy jogi tanácsadásra van szükségünk. Utána kutatunk – ismerősök körében vagy az interneten. Majd jön a harmadik, legérdekesebb lépés: a megerősítés. Ekkor próbáljuk leellenőrizni, hogy az ajánlott ügyvéd tényleg ért-e ahhoz, amire szükségünk van. Leggyakrabban beírjuk a nevét a keresőbe és átnézzük a találatokat – amennyiben vannak. A negyedik lépésben, ha elégedettek vagyunk a találatokkal, következik a kiválasztás és a megbízás.

„Tudtuk, hogy ez nem csak nemzetközi, hanem magyarországi trend is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az ügyvéd megtalálása után mit tesznek a jogkeresők, használják-e aktívan az internetet. Az arányokon mi is meglepődtünk.” – mondta el dr. Bende Máté, a Pro/Lawyer Consulting cégvezetője.

A kutatás adatai szerint az emberek közel fele, 47%-a leellenőrzi a neki ajánlott ügyvédet az interneten: megnézi a honlapját, beírja a nevét a Google-be vagy rákeres a Facebookon illetve a LinkedIn-en.

Megerősít vagy elbizonytalanít az eredmény

Akik elvégezték ezt az ellenőrző lépést, azok 37%-át befolyásolta az, amit talált az ügyvédről – volt akit megerősített, volt akit eltántorított. A felmérés rákérdezett, hogy mi az, ami megerősítette az ügyvéddel kapcsolatban: 34,5%-ban a honlapja, 55%-ban a megjelenések és cikkek, amiket az ügyvédről talált. És mi tántorította el azokat, akik nem fogadták el az ajánlást? 29%-ukat az, hogy nem volt az ügyvédnek honlapja, 62%-ot pedig, hogy negatív véleményeket talált az adott ügyvédről.

Ezek után adta magát a kérdés a teljes közönség felé: lényegesnek tartja-e, hogy legyen valamilyen információ az ügyvédről az interneten. A válaszadók 70%-a tartja ezt fontosnak, azaz hogy legalább weboldala legyen, de még jobb, hogyha találhatunk cikkeket, előadásokat az ügyvédtől vagy esetleg vezessen saját szakmai blogot.

Az ügyvédség munkájának megítélése

„Bár a felmérésnek nem volt célja az ügyvédség általános megítélését vizsgálni, néhány érdekes adat azért felmerült a válaszok értékelése során” – ismertette a Pro/Lawyer Consulting szakértője. „Akik nem voltak elégedettek az ügyvédi munkával, azok legnagyobb részének nem szakmai problémája volt, hanem az ügyvédi kommunikációval volt elégedetlen – nevezetesen az ügyvédje nem elég gyakran vagy nem elég egyértelműen kommunikált vele, a megbízóval. Ez olyan visszajelzés, amely minden ügyvédnek hasznára válhat. Nem elég jól végezni a munkát, megfelelően is kell kommunikálni az ügyféllel.” – magyarázta dr. Bende Máté.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.