A munkáltatói szabályzatok közzétételét értelmezte a Kúria


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatói szabályzat közlése megvalósul a szabályzatnak a munkáltató és a munkavállalók által ismert és hozzáférhető belső intranetes felületen való közzététellel.

Az alapügy

A felperes a Dél-kelet Európai Vállalati Kapcsolatok vezetője munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Az alperes teljesítmény alapú juttatási rendszert alkalmazott, amely szerint a munkavállaló az adott évi pénzügyi és egyéni célok teljesülése esetén személyi alapbérének meghatározott százalékában prémiumra szerezhet jogosultságot. A prémium százalékos mértéke évente került felülvizsgálatra, amelynek változásáról a munkáltató minden naptári év elején adott tájékoztatást.
A felperes a 2015. évre előirányzott és jóváhagyott prémiumfeladatait teljesítette, majd az alperesnél fennálló munkaviszonyát 2016. március 1-jén felmondta. A felmondási idő alatt értesült arról, hogy az alperesi munkáltató a prémium összegét az alperesi szabályzat értelmében nem fizeti ki a számára figyelemmel arra, hogy a kifizetés időpontjában felmondás alatt áll.
A felperes a keresetében 4.703.640 forint prémium megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetében arra hivatkozott, hogy a prémium szabályzat 2015. március 1-jén közzétett módosításának tényét és annak tartalmát nem közölték vele. Álláspontja szerint a munkáltatói szabályzatok helyben szokásos és általában ismert közlési módja nem korlátozódott az intranetes felületen való hozzáférhetővé tételre, a szabályzatok létéről az érintett szervezeti egység minden esetben tájékoztatta a munkavállalókat, a közlés tényéről és annak tudomásulvételéről pedig elektronikus vagy papír alapú visszaigazolást kért.
Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy minden évben közzétette a prémium szabályzatot és a hozzá kapcsolódó úgynevezett fact sheet-et, amelynek a perben releváns tartalma 2014. és 2015. években is azonos volt.
A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest 4.703.640 forint és ezen összeg kamatainak megfizetésére. A lefolytatott bizonyítás eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a szabályzatok általában ismert módon történő közzététele nem volt megállapítható, mivel a meghallgatott tanúk a szabályzatok tekintetében kétféle elérési útról nyilatkoztak. Minthogy a 2015. évi fact sheet a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 15. § (1) bekezdése alapján olyan egyoldalú jognyilatkozatnak minősül, amely csak a címzettel való közléssel válik hatályossá, csak a felperes hozzájárulásával lett volna módosítható. A felperes a prémiumfeladatokat teljesítette, ezért az elsőfokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta.
Az alperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban lefolytatott részbizonyítás alapján a tényállást pontosítva igazoltnak találta, hogy a prémiumfizetés kizártságát tartalmazó 2015. évi fact sheet elérhetőségéről a felperest e-mailben tájékoztatta. Kiemelte, hogy a munkaszerződés 2. számú melléklete szerint a felperes a munkaviszonya kezdetekor a munkáltatói szabályzatokról és azok elérhetőségéről tájékoztatást kapott és jelentőséget tulajdonított a felperes vezetői munkaköréből adódó kötelezettségeinek is.

A Kúria döntése
Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Ítéletében megállapította, hogy az Mt.-nek a munkáltatói szabályzatok közlésére (közzétételére) vonatkozó rendelkezése egyfajta normatív jellegre tekintettel speciális. A munkáltatói szabályzat nem nevesítve szól egy-egy munkavállalónak címezve, hanem a munkáltató valamennyi munkavállalója vagy meghatározott csoportja számára tartalmaz különböző előírásokat, ezért az Mt. a joghatás kiváltásához a közlés speciális módját határozza meg. E szerint a munkáltatói szabályzat közlése megvalósul a szabályzat helyben szokásos és általában ismert módon történt közzétételével, amelyre sor kerülhet a munkáltatónak a munkavállalók által ismert és hozzáférhető belső intranetes felületén.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.