Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az Országgyűlés őszi ülésszakában amúgy mindössze 18 ülésnappal terveznek, és már december elején kezdődne a téli szünet.
A törvényhozási szezon szeptember 30-án indul, várhatóan Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával, amelyben a miniszterelnök a „gazdasági semlegességről” szőtt terveit ismételheti meg. Az Országgyűlés őszi ülésszakában amúgy mindössze 18 ülésnappal terveznek, és már december elején kezdődne a téli szünet.
Egy politikai uborkaszezonnak nem nevezhető nyár után, szeptember 30-án kezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelynek egyelőre a legnagyobb durranásának a jövő évi, a kormányzati politikai szótár szerint „békeköltségvetés” – szokatlan és logikátlan módon az amerikai elnökválasztáshoz igazított – benyújtása és elfogadása ígérkezik.
Rendhagyó módon – az árvízhelyzet miatt – ezúttal az ülésszak előtt elmaradt a Fidesz–KDNP frakcióülése, így politikailag felkészületlenebb lehet a kormánypárti többség, de talán emiatt is kímélő menetrendet állítottak össze nekik. A munkarendről döntő házbizottság pénteki ülésére készült és a HVG-hez eljutott előterjesztés szerint csupán 18 ülésnappal terveznek az őszi ülésszakban, és már december 2-án véget is érne a törvényhozás munkája, kezdődne a téli szünet.
Sok gombnyomogatásra amúgy nincs is politikai igény, hiszen a továbbra is érvényben lévő háborús veszélyhelyzet miatt a kormány lényegében bármiről dönthet saját hatáskörben, rendeleti úton. A költségvetést azonban például muszáj törvénnyel kihirdetni, még ha utána kormányrendeletekkel teljesen át is írják a gyakorlat szerint.
Az őszi ülésszak a pénteki házbizottsági ülésre készített tervezet szerint tehát hétfőn 13 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal. A sort általában minden ülésszak kezdetén Orbán Viktor nyitja. Várhatóan most sem lesz ez másként, így a miniszterelnök a parlamentben is ismertetheti a már vázolt Nagy Tervet a gazdaságról,
Hétfőn megemlékeznek a képviselők a helyi önkormányzatok napjáról is, amelynek rossz szájízt ad, hogy a polgármesterek egy része a kormányzati cáfolatok ellenére éppen attól fél, hogy az Orbán-kabinet a helyi iparűzési adó rendszerének átalakítására, a saját önkormányzati forrás trükkös elvonására és központi, a pártpolitikai szempontokat sem nélkülöző újraelosztására készül.
Hétfőn interpellációk és azonnali kérdések is elhangzanak, érdemi határozathozatal viszont csak Csárdi Antal (LMP) – részleteiben egyelőre nem ismert – mentelmi ügyében várható. Emellett nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos határozati javaslatok általános vitáját tartják meg például a Mongóliával kötött légi közlekedési megállapodásról.
A jövő héten lesz még plenáris ülés, méghozzá kedden, ezen már izgalmasabb témák szerepelnek majd a HVG-hez eljutott és a pénteki házbizottsági ülésen véglegesítendő tervezet szerint. A reggel 9-kor kezdődő ülésen újabb nemzetközi megállapodások általános vitája lesz, utána megkezdik a képviselők egy sor, e hét kedden benyújtott, friss törvényjavaslat vitáját is.
Ezek egyike a honvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely az Alaptörvény legutóbbi, júniusi átírásához kapcsolódó részletszabályokat tartalmazó sarkalatos törvény, és rendelkezik például „a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról”.
Kedden tartja a törvényhozás a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló javaslat, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló módosító és az atomenergia-törvényt átíró előterjesztés általános vitáját. Téma lesz még az a javaslat is, hogy jelöljék ki a Magyar Tudomány Évét, és mindjárt két évre, 2025-re és 2026-ra is.
A következő hétre csak egyetlen ülésnapot tűztek ki, október 7-ére, amikor a tervek szerint határozathozatalok nem lesznek, csak klasszikus politikai vita. Októberben az őszi ülésszak munkarendjére tett javaslat szerint még 4 ülésnap (október 21., 22., 24., 25.) lesz, novemberben 10 (november 4., 5., 6., 7., 11., 25., 26., 27., 28., 29.), végül decemberben egy (december 2.), és ezzel véget is ér az őszi ülésszak.
Forrás: HVG, 24.hu és https://www.parlament.hu/napirend
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a gödi Topház Speciális Otthonban nem megfelelően gondoztak egy értelmi fogyatékos nőt, aki 2018-ban, 45 éves korában elhunyt. A magyar hatóságok nem állapították meg sem az intézmény, sem a dolgozók felelősségét – olvasható az Euronews honlapján.
A Google „monopolhelyzetére” hivatkozva az amerikai igazságügyi minisztérium a keresőóriás egyes részeinek feldarabolását akarja elérni. A cél az, hogy eladják azokat az üzletrészeket, amelyek segítettek fenntartani a cég „illegális monopóliumát” az online keresések terén – írja az Euronews.
Megnőtt a barátoktól, rokonoktól kért kölcsönök száma az utóbbi hónapokban a közjegyzők tapasztalatai szerint. Bár hivatalos adat nincs a magánkölcsönökről, egy tavalyi kutatás rámutatott, a magyar lakosság, ha megszorul, ugyanakkora arányban fordul pénzért a környezetéhez, mint a bankokhoz, ráadásul a többség előbb az ismerősöknél próbálkozik. Az ilyen kölcsönök felét azonban legfeljebb csak részben fizetik vissza, emiatt régi, tartós kapcsolatok mennek tönkre. Sok félreértést és vitát meg lehet előzni egy írásbeli szerződéssel, nagyobb összegű kölcsönnyújtásnál pedig érdemes jogász segítségét is igénybe venni. Amennyiben a kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglalják a felek, akkor a hitelező probléma esetén bírósági pereskedés nélkül hozzájuthat a tartozáshoz. De az adós is biztos lehet abban, hogy nem követelhetnek tőle többet a megállapodásban foglaltaknál, és szorult helyzetével sem tudnak visszaélni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
