A Székesfehérvári Törvényszék kiemelkedően teljesített tavaly az ügyhátralék csökkentésében


A Székesfehérvári Törvényszékhez tartozó bíróságok kiemelkedően teljesítettek tavaly az ügyhátralék csökkentésében – hangsúlyozta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki kabinetjének vezetője csütörtökön, a törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón.

Tóth Áron elmondta, hogy Fejér vármegye kiemelkedett az országos átlagból az ügyhátralék csökkentésében, mert egyrészt a peres ügyeknél a befejezések száma 5,5 százalékkal meghaladta az érkezések számát, másrészt az összes befejezett peres ügy 87,4 százaléka első fokon egy éven, másodfokon 6 hónapon belül befejeződött 2022-ben. Hozzátette, hogy 2020 augusztusa óta a két éven túl folyamatban lévő, elhúzódó ügyek esetében országosan 43 százalékos volt a csökkenés, a Székesfehérvári Törvényszéken azonban jóval magasabb, 58 százalékos.

A kabinetvezető kiemelkedőnek nevezte Fejért a távmeghallgatások széles körű alkalmazásában is: a videós meghallgatások tekintetében az országos élmezőnyben van a vármegye a hasonló méretű törvényszékek között, ami számszerűleg 1422 meghallgatást jelentett tavaly.

Turcsánné Molnár Katalin, a Székesfehérvári Törvényszék elnöke közölte, a törvényszék bíróságai 2022-ben összesen 40 114 ügyet fejeztek be, ami az országosan befejezett ügyek 3,5 százaléka. A folyamatban maradt peres ügyek száma jelentősen, 14,5 százalékkal csökkent 2021-hez képest – fűzte hozzá.

Kiemelte, hogy a civilisztikai ügyek 93,1 százaléka első fokon jogerőre emelkedett, ami azt jelenti, hogy mindkét peres fél számára elfogadható ítéletek születtek az esetek döntő többségében.

A Székesfehérvári Törvényszék tavaly 84 bírót és 244 igazságügyi alkalmazottat foglalkoztatott, költségvetésük 4,047 milliárd forint volt – tájékoztatott a törvényszék elnöke.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága