A tőkeemelésig a Gt. az irányadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azok a társaságok, amelyek nem emelnek tőkét, a tőkeemelésig nem is alkalmazhatják az új Ptk.-t, hanem a Gazdasági társaságokról szóló, jelenleg hatályos törvény rendelkezései szerint kell működniük.


A témában született előző bejegyzésben az RSM DTM adószakértője felhívta a figyelmet arra a törvénytervezetre, amelyet az új Ptk. hatályba lépése kapcsán tárgyal az országgyűlés.

A benyújtott módosító indítványok alapján most úgy tűnik, hogy az eredeti tervezetben megfogalmazottnál kevésbé szigorú szabályozás várható.

Több indítvány is érkezett, amely kezdeményezte annak az előírásnak a törlését, amely az új Ptk.-ban meghatározott minimális jegyzett tőkével nem rendelkező kft-k esetében kötelezővé tette volna, hogy már a 2016. március 15-ig tartó moratórium letelte előtt hajtsanak végre tőkeemelést, ha egyébként a társasági szerződésük módosítása válik szükségessé.

Ezen módosító javaslatok elfogadása eredményeként várhatóan nem lesz szükség arra, hogy az első társasági szerződés módosításkor a megemelt, 3 millió forint összegű jegyzett tőkét is teljesíteni kelljen.

A módosítás szerint azok a társaságok, amelyek élve a fenti lehetőséggel nem emelnek tőkét, a tőkeemelésig nem is alkalmazhatják az új Ptk.-t, hanem a Gazdasági társaságokról szóló, jelenleg hatályos törvény rendelkezései szerint kell működniük.

A törvényjavaslat megvitatás során érkeztek kezdeményezések arra vonatkozóan is, hogy meghosszabbítsák a moratórium határidejét és legyen illetékmentes a tőkeemelés akkor is, ha a változásbejegyzési eljárásban egyéb változás bejegyzését is kérik.

Ezek az indítványok ugyanakkor nem kaptak megfelelő támogatást, tehát úgy tűnik az érintett társaságoknak egyelőre be kell érniük azzal, hogy a moratórium lejárta előtt nem kell tőkét emelniük.

A bejegyzés szerzője dr. Szűcs Bálint, az RSM DTM Hungary Zrt. adószakértője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.