A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Azok a társaságok, amelyek nem emelnek tőkét, a tőkeemelésig nem is alkalmazhatják az új Ptk.-t, hanem a Gazdasági társaságokról szóló, jelenleg hatályos törvény rendelkezései szerint kell működniük.
A témában született előző bejegyzésben az RSM DTM adószakértője felhívta a figyelmet arra a törvénytervezetre, amelyet az új Ptk. hatályba lépése kapcsán tárgyal az országgyűlés.
A benyújtott módosító indítványok alapján most úgy tűnik, hogy az eredeti tervezetben megfogalmazottnál kevésbé szigorú szabályozás várható.
Több indítvány is érkezett, amely kezdeményezte annak az előírásnak a törlését, amely az új Ptk.-ban meghatározott minimális jegyzett tőkével nem rendelkező kft-k esetében kötelezővé tette volna, hogy már a 2016. március 15-ig tartó moratórium letelte előtt hajtsanak végre tőkeemelést, ha egyébként a társasági szerződésük módosítása válik szükségessé.
Ezen módosító javaslatok elfogadása eredményeként várhatóan nem lesz szükség arra, hogy az első társasági szerződés módosításkor a megemelt, 3 millió forint összegű jegyzett tőkét is teljesíteni kelljen.
A módosítás szerint azok a társaságok, amelyek élve a fenti lehetőséggel nem emelnek tőkét, a tőkeemelésig nem is alkalmazhatják az új Ptk.-t, hanem a Gazdasági társaságokról szóló, jelenleg hatályos törvény rendelkezései szerint kell működniük.
A törvényjavaslat megvitatás során érkeztek kezdeményezések arra vonatkozóan is, hogy meghosszabbítsák a moratórium határidejét és legyen illetékmentes a tőkeemelés akkor is, ha a változásbejegyzési eljárásban egyéb változás bejegyzését is kérik.
Ezek az indítványok ugyanakkor nem kaptak megfelelő támogatást, tehát úgy tűnik az érintett társaságoknak egyelőre be kell érniük azzal, hogy a moratórium lejárta előtt nem kell tőkét emelniük.
A bejegyzés szerzője dr. Szűcs Bálint, az RSM DTM Hungary Zrt. adószakértője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!