Ab: alkotmányos kötelezettség a hatósági döntések indokolása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hatósági döntések indokolása alkotmányos kötelezettség – mondta ki egy kormányrendelet kapcsán az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.

Az Ab megsemmisítette a haditechnikai tevékenység engedélyezéséről szóló kormányrendeletnek azt a részét, amely egyes esetekben lehetővé tette, hogy a hatóság döntésében teljes egészében mellőzze az indokolást. A megsemmisített rendelkezés már a folyamatban lévő ügyekben sem alkalmazható.

Az indítvány alapjául szolgáló ügy felperese vadászati célú nagykereskedelmi tevékenység engedélyezését kérelmezte a hatóságnál. A hatóság a kérelmet az egyik nemzetbiztonsági szolgálat véleménye alapján a támadott kormányrendeletre hivatkozással elutasította. A felperes emiatt indított rendes bíróság előtt pert, melynek bírája az Ab-hez fordult, és kérte a rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását. Érvelése szerint amennyiben az érintett fél nem ismeri a döntéshez vezető érveket, akkor nem tudja megjelölni, hogy mi az a jogsértő tevékenység a döntéshozatalban, amely miatt bírósághoz fordulhatna, illetve a bíróság sem képes hatékony jogvédelmet biztosítani, ha vizsgálata – az indokolás hiánya miatt – csupán formális.

Az Ab megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést és megsemmisítette a támadott rendelkezést.

Közigazgatás Jogtár®

A Közigazgatás Jogtár a kormányzati és a területi (helyi) igazgatásban dolgozó jogalkalmazók, illetve jogászok számára kínál közigazgatási eljárásjogi és szakigazgatási tartalmakat.

További információ és rendelés >>

Az Ab indoklásában rámutatott arra, hogy az alaptörvény alkotmányos kötelezettségként fogalmazza meg a döntések indokolással való ellátását, az indokolás pontos tartalmának meghatározását törvényi szintre utalja, a kormányrendelet indokolás mellőzését lehetővé tevő része pedig törvénybe ütközik. Ebben az esetben sérül az alaptörvény azon rendelkezése is, amely a hatóságok indokolási kötelezettségét törvényben meghatározottak szerint biztosítja.

Az Ab határozatában ugyanakkor kitért arra is, hogy önmagában a jogforrási hierarchiába ütközés miatti megsemmisítés nem jelenti azt, hogy megismerhetővé kell tenni a döntés alapjául szolgáló minősített adatokat. Ez nem következik az indokolási kötelezettségből, illetve a minősített adatok védelméről szóló törvény kifejezetten ki is zárja az arra nem jogosultak számára ezen adatok megismerését. A kormányrendelet ugyanakkor megjelöli az elutasítás indokaként a nemzetbiztonsági szolgálat véleményét, így egyrészt az ügyfél számára kikövetkeztethető az elutasítás oka, másrészt az ügyben eljáró bíró a minősítés sérelme nélkül megismerheti az elutasítás indokait, ezáltal pedig gyakorolni tudja felülvizsgálati jogkörét.

A döntést az Ab öttagú tanácsa hozta, és a testület honlapján teljes terjedelmében megismerhető.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2021. július 30.

Megbírságolta a TikTokot a holland adatvédelmi hatóság

A holland adatvédelmi hatóság (DPA) 750.000 euró bírságot szabott ki a TikTokra gyermekek személyiségi jogainak megsértése miatt. A TikTok által az alkalmazás telepítésekor és használatakor a holland felhasználóknak – akik közül sokan kisgyermekek – szolgáltatott információk angolul voltak csak elérhetők, így nem voltak számunkra könnyen érthetők.

2021. július 29.

Elítéltek egy román-moldovai embercsempészt

Három év börtönbüntetésre ítélt és hat évre kiutasított Magyarország területéről egy román-moldovai kettős állampolgárságú embercsempészt a bíróság – közölte a Veszprém Megyei Főügyészség.

2021. július 28.

Egy év tíz hónap fogház netes csalásért

A Tatabányai Járásbíróság jogerős büntetővégzésben 1 év 10 hónap, végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetéssel sújtotta azt a miskolci nőt, aki huszonkilenc ember pénzét csalta ki internetes vásárlás ígéretével.