Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság elutasította a pénznyerő automaták megszüntetése miatti panaszokat; a testület úgy véli, egyes esetekben alkotmányos a szerzett jogok sérelme.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint az állam jogosan szüntette meg a pénznyerő automatákat üzemeltetők koncessziós szerződéseit; az ezért járó kártalanításról pedig célszerűségi okból nem döntött a testület.
Bragyova András alkotmánybíró különvéleményében kiállt a kártalanítás mellett, és ehhez csatlakozott Kiss László is.
Két gazdasági szervezet, továbbá az alapjogi biztos fordult az Alkotmánybírósághoz amiatt, hogy a parlament törvényt hozott arról, hogy 2012. október 10-től pénznyerő automata csak játékkaszinóban üzemeltethető.
Egyebek között azt kifogásolták, hogy a jogszabály miatt sok ezer ember munkája szűnik meg, különösen pedig azt, hogy nem kaptak felkészülési időt tevékenységük beszüntetésére.
A határozat levezeti, hogy a törvényjavaslat 2012. október 1-jén került a parlament elé, még aznap lezajlott az összevont általános és részletes vita, a zárószavazás pedig október 2-án megtörtént. A törvény október 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben, és másnap hatályba is lépett. A határozat az európai szabályok között utal arra, hogy a szerencsejáték szabályozásában nagy szerep jut a nemzeti jogalkotóknak, de meg kell felelniük a belső piaci szabályoknak is.
Az alkotmánybíróság megállapította, hogy a felkészülési idő hiánya a konkrét ügyben nem sérti a jogállamiság elvét. Ugyancsak megállapították, hogy egyes esetekben alkotmányos a szerzett jogok sérelme.
A tulajdonhoz való jog sérelme – annak elvonása – miatti kártalanításról azért nem határozott az Alkotmánybíróság, mivel a nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos eljárás miatt ez nem lett volna célszerű. A jogalkotó viszont az eljárás után ennek eleget tehet.
(Forrás: MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
