Adócsalásra épült a cégcsoport


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mintegy egymilliárd forintnyi kárt okozott egy cégcsoport tulajdonosa és öt társa a költségvetésnek fiktív számlákkal, ki nem fizetett adókkal és közterhekkel.

A tulajdonos „összehangolt módszerrel”, rokonai és egy cégvezető bevonásával csökkentette jogellenesen közterheit. A hatvanas éveiben járó kaposvári vádlott vezette „jól prosperáló, és az ország területén több gyáregységgel rendelkező cégcsoport jelentős élőmunkát igénylő tevékenységet folytatott” – közölte a Somogy Megyei Főügyészség.

A módszer lényege az volt, hogy a cégcsoport által foglalkoztatott munkásokat átjelentették a másik vállalkozásba anélkül, hogy munkahelyük és feladataik ténylegesen megváltoztak volna. Ezután a tényleges gazdasági tevékenységet valójában nem folytató vállalkozás valótlan számlákat állított ki a cégcsoport felé úgy, mintha a termelő tevékenységet alvállalkozóként ők végezték volna el, majd ezen fiktív költségszámlákat felhasználva a cégcsoport az áfafizetési kötelezettségét jelentősen csökkentette.

A cégcsoport ráadásul a ténylegesen általa foglalkoztatott dolgozók bérének egy részét sem legálisan fizette ki, így a közterheket e körben sem egyenlítette ki – ismertette az ügyészség.

„A valós tevékenységet valójában nem folytató másik vállalkozásnak a cégcsoporttól származó bevétele után keletkező, jelentős összegű adóját maga is megkísérelte csökkenteni, ezért egy számlagyárnak használt cégtől több százmillió forint értékű fiktív számlát fogadott be. A vádlottak ezekkel a módszerekkel több mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek” – írták.

A Somogy Megyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyben – közölték.

Az ügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában öt vádlottal szemben börtönbüntetés, közügyektől eltiltás és pénzbüntetés, míg egy vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.