Adójogszabályi változásokról dióhéjban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyakran változó jogszabályok követése jelentős kihívás elé állíthatja a cégeket, ezért a Grant Thornton idén is megrendezte az ügyfélnapot, aminek témája a 2018-as változások és aktualitások voltak. A meghívott szakemberek kiemelten tájékoztatták az ügyfeleket az online számlázás bevezetését és az új adóeljárási törvényeket érintő változásokról – olvasható az újságunkhoz eljuttatott közleményében, amely röviden összefoglalja a változásokat.

Új adóeljárási törvények

Soós László, a Grant Thornton magyarországi adórészlegének igazgatója előadását az adóeljárásokat érintő jelentős jogszabály-módosításokkal kezdte. Ennek következtében létrejött az új adóigazgatási eljárás, amely a közigazgatási eljárás szabályrendszerén belül egy önálló, speciális ágazati szabályozás, és három olyan jogszabályt foglal magában, amelyek 2018-tól hatályosak.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

„Az egyik az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.), a következő az adózás rendjéről szóló törvény (új Art.), a harmadik pedig az adóvégrehajtási eljárás rendjéről szóló törvény (Avt.). Azt lehet látni, hogy nemcsak az adóeljárási törvényeket érinti az átalakítás, hanem mind a polgári, a közigazgatási, valamint a büntetőjogi eljárási terület is újraszabályozásra került” – részletezte az adóigazgató.

Szintén fontos változás a rendeleti szintű szabályozások terén, hogy az eddigi miniszteri rendeletek helyett kormányrendeletek fogják a részletszabályokat pontosítani. Természetesen azzal a kitétellel, hogy az eddigi miniszteri rendeletek hatályba maradnak.

Soós László hozzátette: az új jogszabályokat a hatályba lépést követően induló eljárásokra, illetve a hatályba lépést követően esedékessé vált kötelezettségekre vonatkozóan alkalmazzák. Ugyanakkor ki kell emelni azt az elvet, hogyha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések kevésbé terhes bírság és/vagy pótlékfeltételeket határoztak meg, akkor legfeljebb az elkövetéskor hatályos legmagasabb mérték alkalmazható. 

A többi között a szakmai képviseletet is érintik a módosítások. Ez alapján a továbbiakban három eljárásban írják elő a kötelező szakmai képviseletet: az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban, az adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban és a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban.

Eljárási bírság és a kifizetések engedélyezése

Az újítások között említhető az eljárási bírság bevezetése, amelyet akkor rónak ki, hogyha az adózó szándékosan akadályozza az ellenőrzést. A bírság összege minimum 10 ezer forint, természetes személy esetén a felső határ 500 ezer forint, jogi személy esetén pedig 1 millió forint.

Új jogintézmény a NAV által zárolt fizetési számlákról történő kifizetések engedélyezése. „Előfordulhat, hogy valamilyen eljárás miatt az adóhatóság zárolja a céges bankszámlát. Ilyen esetben akár nagyon gyorsan ellehetetlenülhet az érintett vállalkozás, hiszen nem tudja teljesíteni a fizetési kötelezettségeit. Mostantól van arra a mód, hogy igénylés esetén a NAV bizonyos kifizetéseket teljesítsen az inkasszóval érintett bankszámláról” – fejtette ki a szakember.

Akár a felét is elengedik az adóbírságnak

Változnak a bírságtételek is, így például kockázatos adózók esetén az eddigi 50% helyett 30% lett a minimum bírság. A feltételes adóbírság intézménye pedig azt teszi lehetővé, hogy a bírságból 50% kedvezményt kapjon az adózó abban az esetben, ha nyilatkozatban lemond a fellebbezési jogáról.

---