Áldozatvédelem a büntetőeljárásban (2. rész)

„Mivel magát a traumát okozó bűncselekményt nem tudjuk meg nem történtté tenni, így a legnagyobb kihívást a segítségnyújtásban az jelenti, hogyan támogassunk úgy, hogy az érintett személyek a történtekkel együtt – lehetőleg teljes értékű életet – tudjanak élni.” idézte fel dr. Porkoláb Erika bírósági titkár az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által, áldozatvédelem témájában rendezett tudományos konferencia egyik fontos gondolatát.

Az elmúlt években komoly szemléletváltás tapasztalható ezen a téren. Honnan hová jutottunk?

Induljunk ki abból, hogy régen a klasszikus büntetőeljárás a tettre és a tettesre koncentrált. Ma már az Európai Unióban és Magyarországon az áldozat, maga a sértett is előtérbe kerül. Fontos szem előtt tartani, hogy a bűncselekmény és az esetleges eljárás milyen lelki, anyagi, mentális és fizikai megterhelést jelenthet a bántalmazott személy számára, így ehhez mérten kezdtek átalakulni a jogszabályok is. Már korábban számos rendelkezést tartalmazott a büntetőeljárási törvény a különleges bánásmódra vonatkozóan, de ezeket most a jogalkotó egy, a sértettekről és a sérülékeny csoportokról szóló fejezetbe tömörítette. Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke elmondta az áldozatvédelmi konferencián tartott köszöntőjében, hogy ma már az új büntetőeljárási törvény kapcsán inkább sértett-központúságról beszélhetünk, és a különleges bánásmódra vonatkozó rendelkezések is sokkal koncentráltabban jelennek meg, számos lehetőséget biztosítva ezzel a bíróságoknak, hogy felismerjék és érzékenyen kezeljék az áldozatokat az eljárások során.

A bírósági szervezet milyen eszközökkel tud hozzájárulni az áldozatok védelméhez?

A bírósági szervezet – a jogszabály adta lehetőségeken túl – számtalan programmal, tevékenységgel is szolgálja az áldozatok védelmét. Egyrészt kialakítottunk 72 távmeghallgatási végpontot, így telekommunikációs eszköz útján is meg lehet hallgatni a tanúkat, akiknek ezáltal nem kell feltétlenül egy távoli megyébe vagy az ország másik felébe utazniuk. Következésképpen nemcsak időt és energiát, de költségeket is megspórolhatnak. A jelenlegi adatok szerint szeptember óta tanúkat érintően legalább 60 alkalommal éltek a bíróságok ezzel a lehetőséggel, amely 60 tanúként idézett embernek könnyítette meg az életét.

Kihez lehet fordulni segítségért, ha valakit tanúként idéznek a bíróságra? Milyen tapasztalatok vannak a tanúgondozói hálózat tevékenységét illetően?

Az OBH 2012-ben feltérképezte a tanúgondozással kapcsolatos gyakorlatokat, és a kaposvári kezdeményezést felkarolva indította el 2013-ban országos programját, amely a tanúk és az ügyfelek közérthető és széles körű tájékoztatását helyezi a középpontba. Ha a tanúban kérdések merülnek fel – akár a megjelenéssel, akár a vallomástétellel kapcsolatban -, akkor lehetősége van felkeresni, megkérdezni egy bírósági tanúgondozót, aki megválaszolja a kérdéseket, támogatja az ügyfeleket és eloszlatja az esetleges kételyeket. A legfontosabb cél ugyanis, hogy elháruljanak a vallomástétellel kapcsolatban felmerülő akadályok. Sokszor előfordul, hogy az ügyfél azzal hívja fel a tanúgondozót, hogy fél a vádlottal vagy az eljárás más szereplőjével való találkozástól. Ilyenkor a bírósági tanúgondozó elmondja, milyen lehetőségek állnak a rendelkezésére a probléma megoldásához. Van-e például tanúszoba, ahol az áldozat az elkövetőtől külön várakozhat. Az új építésű bírósági épületekben az áldozatvédelmi irányelv szerint már kötelező ilyen helyiségeket is kialakítani, így már 66 olyan elkülönített tér áll az ügyfelek rendelkezésére, ahol a szeparált várakozás megoldható. Ezek tanú-, gyermekmeghallgató vagy mediációs szobák a bíróságokon. Ez főként azt a célt szolgálja, hogy a bántalmazott félelem- és befolyásmentesen tegyen nyilatkozatot.
A tanúgondozás program 2015-ben egészült ki az áldozatvédelem témakörével, mivel a sértetteket a legtöbb esetben tanúként hallgatják ki a bíróságon. Szintén ebben az évben jelent meg az áldozatok segítéséről szóló törvényben a tanúgondozás, mint az áldozatok számára nyújtott állami szolgáltatás egyike. Fontos megjegyezni, hogy a bírósági szervezet már ezt megelőzően kialakította ezt a rendszert, úgynevezett tanúgondozói hálózat formájában. Az áldozatvédelem kapcsán kiemelt feladat a bírák érzékenyítése is, hogy a tárgyalóteremben – függetlenül attól, milyen eljárási pozícióban van az adott személy – felismerje az áldozatiságot, hozzá érzékenyen forduljon, és úgy kezelje a helyzetet, hogy közben a pártatlansága se sérüljön.

Hogyan lehet felvenni a tanúgondozóval a kapcsolatot?

A legtöbb bíróság ma már az idézés végén feltünteti, hogy az érintett személy kihez fordulhat a kérdéseivel, milyen e-mail címen vagy milyen telefonszámon léphet kapcsolatba a tanúgondozóval. 2018-ban 269 tanúgondozó több mint húszezer megkeresést kapott. A bíróságok a honlapjaikon is közzéteszik a tanúgondozók elérhetőségeit, így az internet segítségével könnyen tájékozódni tudnak az ügyfelek. Emellett a megújult birosag.hu honlapon is van egy úgynevezett tanúgondozó kereső, amely ugyancsak azt a célt szolgálja, hogy megyére lebontva megtalálja mindenki azt a személyt, akihez fordulva válaszokat kaphat a kérdéseire. 2018-ban az OBH „Tanúként a bíróságon” és „Tárgyalásra megyek” címmel két animációs kisfilmet is készített, amelyek a már említett honlapon a Bírósági iránytű menüpont alatt érhetők el. Mindkét epizód főszereplője Bence, akit tanúként idéznek a bíróságra. A filmből kiderül, hogy egy tanúnak milyen jogai és kötelezettségei vannak.

Milyen tapasztalatok vannak a tanúgondozói hálózat tevékenységét illetően?

Az évről-évre egyre csak növekvő tanúgondozói hálózatunk a tavalyi évben elérte az úgynevezett „utazósebességét”, és jelenleg stagnálást látunk. Ez azt igazolja számunkra, hogy az a tanú nem fogja ismét igénybe venni a bírósági dolgozó segítségét, aki már rögtön, az első alkalommal átfogó és közérthető tájékoztatást kapott. Ha a rendszer jól működik – és ez láthatón így van –, akkor a számokat tekintve egy idő után nem tapasztalunk növekedést. Sőt, az érintett személyek olykor elmondják szomszédjaiknak, rokonaiknak is a kapott információkat.

Hogyan kerülhető el, hogy az áldozatok ne szenvedjenek újabb lelki sérüléseket a bírósági szakaszban?

Fontos tisztázni a másodlagos viktimizáció fogalmát, ugyanis ez egy rendkívül lényeges, gyakran előforduló szakkifejezés. A traumát első körben maga a bűncselekmény okozza, annak átélése, azonban az eljárás ugyancsak lelki megterhelést jelenthet az ügyfélnek, hiszen a hatóságok előtt el kell mondania, fel kell idéznie újra a történteket. Minden áldozattal kapcsolatba kerülő szervnek célja, hogy ezt a másodlagos viktimizációt elkerülje. Ki kell emelnünk, hogy a gyerekek tekintetében fokozott odafigyelésre van szükség. Az áldozatvédelmi konferencián dr. Csiky-Mészáros Mária pszichológus szakértő és dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő is arról beszélt, hogy próbáljuk megérteni a fiatalkorúak, gyermekek lelkének működését, és gondoljunk arra, hogy minden életszakaszban más és más módon reagálnak az egyes történésekre. Szem előtt kell tartanunk, hogy az általuk megélt cselekmény a felnőtté válásuk során még sokszor előtérbe kerülhet, és ez óriási megterhelést jelenthet számukra. Mivel magát a traumát okozó bűncselekményt nem tudjuk meg nem történtté tenni, így a legnagyobb kihívás, hogy támogassunk az érintett személyeket abban,  a történtekkel együtt teljes értékű életet tudjanak élni.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Kendert termesztő testvérpár ellen emeltek vádat
2019. október 18.

Jelentős mennyiségű kábítószer birtoklása miatt emelt vádat két Nógrád megyei férfi ellen a Balassagyarmati Járási Ügyészség, a testvérek egymás szomszédságában termesztettek kannabiszt - közölte a megyei főügyész pénteken.