Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Emberiesség elleni bűntett a vád a román közszolgálati televízió a volt főszerkesztő-helyettesével szemben, aki pánikkeltő álhíreket terjesztett.
Emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítja a román katonai ügyészség Teodor Bratest, a román közszolgálati televízió (TVR) volt főszerkesztő-helyettesét, aki a vádhatóság szerint 1989 decemberében pánikkeltő álhírek terjesztésével járult hozzá egy emberek százainak halálát és ezreinek sebesülését eredményező katonai diverzióhoz.
A legfőbb ügyészség szerdai közleménye szerint a katonai ügyészek Bratest tartják a „terrorista pszichózist” tápláló álhírek legfőbb terjesztőjének a kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu elmenekülése utáni órákban, és az 1989. december 22-t követő napokban. Az 1989-es romániai eseménysor az első élőben közvetített forradalomként vonult be a médiatörténetbe, a későbbi államfő, Ion Iliescu vezette reformkommunisták ugyanis gyakorlatilag a televízió elfoglalása révén ragadták magukhoz és gyakorolták a hatalmat.
A képernyőn szinte folyamatosan jelen lévő Brates a vádhatóság szerint a civil és katonai célpontok elleni terrortámadásokról, az ivóvíz megmérgezéséről, különböző épületek aláaknázásáról, az úgynevezett „terroristák” – a bukott diktátorhoz hű harcosoknak beállított titokzatos mesterlövészek – állítólagos rémtetteiről, páncélosok mozgásáról és légi támadásokról szóló álhírekkel igyekezett pánikot kelteni, az emiatt kialakult zűrzavar, az egymás ellen uszított fegyveres alakulatok napokig tartó lövöldözése pedig még sok száz emberéletet követelt.
Bratest szerdán már gyanúsítottként hallgatták ki az ügyészek, de szabadon távozhatott. Kedden Iliescu is gyanúsítottként jelent meg a vádhatóság előtt, miután múlt héten Klaus Iohannis államfő hozzájárult az ellene kezdeményezett bűnvádi eljárás lefolytatásához.
[htmlbox jogtar_kepzes]Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága kötelezte arra, hogy szolgáltasson igazságot az 1989-es események sebesültjeinek, az áldozatok hozzátartozóinak. A két éve újraindult nyomozás során a katonai ügyészség arra a következtetésre jutott: 1989 decemberében az új hatalom szervezett diverziót Ceausescu elmenekülése után, hogy egy nem létező ellenséget legyőzve, harci érdemeket szerezve igazolja hatalmát.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
