Alkotmánybíróság: az adatkezelő adat-előállításra nem kötelezhető

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. március 29.
Címkék: ,
Rovat:
Az Alkotmánybíróság kimondta: a közfeladatot ellátó szervezet azokat a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, amelyek jellemzőek tevékenységére avagy amelyek a tevékenységével összefüggésben keletkeznek. Az Alaptörvény értelmében a közfeladatot ellátó szervezetet új adatokat tartalmazó adatsor előállításának kötelezettsége nem terheli. Az adatigénylő nem formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető adatok leválogatását.

Az indítványozó tudományos kutatás keretében, közérdekű adatigénylés útján a legalább hét éve tartó polgári peres eljárások listájának és egyes adatainak (ügyszámok, keresetlevél benyújtásának időpontja, jogi személyek esetében a peres felek neve) rendelkezésre bocsátását kérte a Kúriától. A Kúria azonban arra hivatkozott, hogy a keresetlevél benyújtásának az időpontját nem tartja nyilván, ezért a kért adatsort nem tudja kiadni.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: a – nem visszaélésszerűen gyakorolt – adatigénylés nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a kért adat hozzáférhetővé tételéhez idővel vagy költséggel járó többletmunkára van szükség. Azonban ettől elkülönítendő az az eset, amikor az adatigénylés már nem egy többletmunkával kikereshető adatra irányul, hanem arra, hogy az adatkezelő új adatokat szerezzen be, vagy az általa egyébként kezelt adatokból minőségileg más adatot, statisztikát vagy kimutatást állítson elő.

Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatára utalva elsődlegesen az információszabadság jelentőségét emelte ki, rámutatva arra, hogy a bírói igazságszolgáltatás, mint különálló hatalmi ág működésének nyilvánossága alapvetően nem különbözik más, közpénzből finanszírozott szervezetétől.

A testület aláhúzta azt is, hogy a Kúria feladata a bíróságok joggyakorlatának egységesítése és elsődlegesen a rendkívüli jogorvoslatok elbírálása. A keresetlevél beadásának időpontja és ahhoz kapcsolódóan az egész eljárás hét évi vagy azt meghaladó pertartama – bár kikövetkeztethető a bírósági aktákból -, de nem a Kúria tevékenységével vagy közfeladata ellátásával összefüggésben keletkező adat. Az Alkotmánybíróság jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a kiadni kért információ tekintetében a Kúria nincs monopolhelyzetben, mivel az elsőfokú bíróság az eljárási törvényekben meghatározott feladatai értelmében szükségképpen közreműködik a polgári peres eljárás minden lényeges pontjánál, tehát a keresetlevél benyújtásának időpontját is rögzíti.
Minden körülményt mérlegelve az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panaszát elutasította.

A határozathoz dr. Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt fűzött. A határozat teljes szövege itt, adatlapja pedig itt tekinthető meg.

(alkotmanybirosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


A csapatkultúrába nem illeszkedő jelölt
2019. július 22.

A csapatkultúrába nem illeszkedő jelölt

Egy fejvadász cég ajánlott a kérelmezőnek távmunkában végezhető web-fejlesztői munkát. A panaszos referenciamunkája megfelelő volt, azonban a kutató-fejlesztő csoport szerint a pályázó nem illeszkedett a csapatkultúrába.

Egyre elterjedtebb a távmeghallgatás
2019. július 22.

Egyre elterjedtebb a távmeghallgatás

Tíz hónap alatt a bíróságok 2682 alkalommal tartottak távmeghallgatást, a Via Videó rendszert eddig közel 1000 bíró alkalmazta az eljárási cselekmények foganatosítása során.