Saját választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság
Saját, a szövetségitől független választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje az éjszaka folyamán. A lépést számos nemzetközi bírálat érte pénteken.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A testület többsége szerint a bírói szervek és vezetők közreműködése az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását elősegítő ellensúlyként elegendő.
Az Országgyűlési képviselők negyede indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt. Az indítványozók egyrészt a kellő felkészülési idő, másrészt a hatalommegosztás, harmadrészt pedig az ítélkező bírák pártatlansága és befolyástól mentes döntéshozatala követelményének sérelmét állították.
Álláspontjuk szerint a bírói függetlenség elvét sérti, hogy a közigazgatási bíróvá válásnál az igazságügyi miniszter dönthet arról, hogy ki lehet bíró; a miniszter választja ki a bírói tisztségre jelentkezők közül a nyertes pályázót, nevez ki bírósági vezetőket, és dönt költségvetési kérdésekben.
Az indítvány benyújtását követően az Országgyűlés a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvénnyel megváltoztatta, illetve kiegészítette a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt és az annak hatálybalépéséről szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság a módosított, kiegészített törvények vizsgálatánál abból indult ki, hogy a bírói függetlenség történeti alkotmányunk vívmánya, de az nem azonosítható az ítélkezési tevékenységnek keretet adó bírósági szervezet teljes igazgatási függetlenségével. A bírósági igazgatásra több modell létezik (miniszteri modell, a bíró tanácsok általi igazgatás, illetve a vegyes modell és ezek különböző alfajai). A hangsúly ezért azon van, hogy az igazgatás kizárólag a bíróságok szerkezeti működését (pl. mely településeken indokolt bíróságot működtetni, milyen létszámmal) érintse, és a szakmait, vagyis az ítélkezési tevékenységet, illetve ehhez kapcsolódóan a bíró és a bírósági szervezet függetlenségét érdemben ne befolyásolja. Történeti alkotmányunk vívmánya az az elvi megkülönböztetés, amely az ítélkező tevékenységet elválasztotta a bíróságokra, mint szervezetekre irányuló külső igazgatástól. Az igazgatás azonban kifejezetten végrehajtói jellegű tevékenység. A bíróságok igazgatása a végrehajtó hatalomra bízott közigazgatási feladat. Önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget. Mindaddig, amíg a miniszter igazgatási tevékenysége a szakmai működésre – vagyis az ítélkező tevékenységre -nem gyakorol közvetlen befolyást, alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg.
Az Alkotmánybíróság az indítvány kifogásait részletesen vizsgálva megállapította, hogy a törvény a bírói szervek részvételével megvalósuló, az igazságügyi miniszter egyoldalú politikai meghatározottságát semlegesítő ellensúlyt biztosítja. Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács (OKBT) Személyi Tanácsának a bíróvá válás folyamatában és egyes bírósági vezetők kinevezésénél, felmentésénél megfelelő jogosítványai vannak. A közigazgatási bíróságok igazgatásáért felelős miniszter költségvetési jogkörei közvetlenül az Alaptörvényen alapulnak, a bírói szervek és vezetők közreműködése az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását elősegítő ellensúlyként elegendő. A bírók beosztása és áthelyezése, kirendelése, a címadományozás szabályai kellő garanciákat tartalmaznak az ítélkező tevékenység függetlensége elvének védelme érdekében.
A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Juhász Imre alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Balsai István, Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
A határozat szövege itt, adatlapja pedig itt tekinthető meg.
(alkotmanybirosag.hu)
Saját, a szövetségitől független választási törvényt fogadott el a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje az éjszaka folyamán. A lépést számos nemzetközi bírálat érte pénteken.
A Belügyminisztérium állásfoglalása szerint tehát olyan ingatlanokba is be lehet jelentkezni, amelyek az építési követelmények szempontjából nem minősülnek lakásnak, illetve amelyek olyan területen fekszenek, ahol a helyi szabályozás lakóépületek építését nem teszi lehetővé.
Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!