Alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a határellenőrzés kiterjesztése miatt Ausztriában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be az osztrák határellenőrzés kiterjesztése miatt Rudi Vouk Ausztriában élő, szlovén nemzetiségű ügyvéd – közölte a szlovén közszolgálati televízió kedden.

A klagenfurti Grilc Vouk Skof ügyvédi iroda azután döntött a lépés mellett, hogy Ausztria a múlt héten bejelentette: május 11-től további hat hónappal meghosszabbítja az ellenőrzést a magyar és a szlovén határon a megnövekedett migrációs nyomás miatt.

Vouk az STA szlovén hírügynökségnek eljuttatott sajtóközleményében azt írta: a határellenőrzés ellentétes az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítéletével, és „sérti a polgárok törvény előtti egyenlőséghez való jogát és más, az alkotmány által garantált jogokat”.

Az ügyvédi iroda egyebek között az Európai Unió Bíróságának tavaly áprilisi ítéletére hivatkozott, amely szerint a schengeni határrendszer szabályzata komoly belbiztonsági fenyegetettség esetén módot ad a határellenőrzés visszaállítására, de csak egy alkalommal, hat hónapra. Azután csak egy másik okkal indokolható a hosszabbítás.

Ausztria még a 2015-ös migrációs válság idején vezette be az egyoldalú ellenőrzést a szlovén határon, majd 2016 májusa és 2017 novembere között az EU Tanácsának ajánlására támaszkodott. Azóta azonban saját kezdeményezésére hosszabbítja meg félévente.

Az ügyvédi iroda a panaszban megjegyzi: a bíróság megállapította, hogy az osztrák-szlovén határon az ellenőrzés 2017-től kezdődően már nem megengedett további indoklás nélkül, de Ausztria azóta sem tudta kellőképpen igazolni. A szlovén külügyminisztérium a múlt héten elfogadhatatlan nevezte az intézkedést.

„Amikor Ausztria továbbítja az Európai Bizottságnak a schengeni övezeten belüli belső határellenőrzések kiterjesztésének hivatalos indoklását, megfelelően fogunk reagálni” – írták közleményükben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.