Alternatív vitarendezési konferencia kezdődött Budapesten


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alternatív vitarendezés hosszú távú befektetés, és ez szolgálhatja hosszútávon az ügyfelek elégedettségét és a jogviták békés úton történő, gyors elrendezését – mondta Vajas Sándor, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese a negyedik alkalommal megrendezett alternatív vitarendezési konferencia első napján, csütörtökön, Budapesten

Az MNB által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület és az OBH által szervezett kétnapos tanácskozáson azt járják körül a szakemberek, hogy az időt és pénzt jelentő pereskedés helyett az alternatív vitarendezés hogyan segíti a konfliktusok megoldását. A konferencia fókuszában idén a kis- és középvállalkozások, ezen belül is a családi vállalkozások állnak.

Vajas Sándor köszöntőjében arról beszélt, a bíró és a bíróság célja az, hogy szakmailag megalapozott, jó ítélet szülessen, de bármilyen jó is egy ítélet, az egyik fél pervesztes lesz, ő azt fogja érezni, veszített. A konfliktus, ami a tárgyalóteremig vezetett, nem biztos, hogy feloldódik egy jó ítélettel, ezért is nagyon fontos a bírósági közvetítés intézménye – tette hozzá.

Mint mondta, az OBH által kiépített bírósági közvetítők országos hálózata 70 nagyobb bíróságon érhető el, a közvetítői hálózatba az első félév végén 181 bíró, bírósági titkár tartozott. A hazai bírósági közvetítés eredményességéről szólva elmondta: az idei év első félévének végéig több mint 5300 eljárást folytattak le, ennek több mint felében megállapodás született, azaz mindkét fél számára elégedettséget eredményezett.

Közigazgatási perekben tavaly év közepe óta van lehetőség bírósági közvetítésre: 2018-ban egy, idén az első félévben pedig három egyezség született meg, ez pedig azért nagy eredmény, mert a közigazgatási perben az egyik peres fél az állam valamelyik szerve.

Kitért arra is, hogy az új polgári perrendtartás szabályozza az egyezségi kísérletre idézés jogintézményét is: tavaly 451 egyezségi kísérletre idézést folyattak le, és 90 százalék fölött sikerült egyezséget kötni.

Szomolai Csaba, az MNB ügyvezető igazgatója köszöntőjében arról beszélt, a vita általános emberi jelenség, végigkíséri életünket a születésünktől kezdve. Hozzátette: az alternatív vitarendezéssel foglalkozó szakemberek nem csak az adott konfliktus megoldásában tudnak segíteni, de munkájuk ennél sokkal szélesebb körben hat, beépül az élet más területeire is.

Mint mondta, az MNB számára azért fontos az alternatív vitarendezés támogatása, mert ha nincs erre lehetőség, akkor az állami intézményrendszerre hárul a viták kezelésének és feloldásának feladata. Ugyanakkor – tette hozzá – a hatóságok ugyan képesek a felek közötti viták lezárására a kényszert is tartalmazó eszközeikkel, de ennek negatív társadalmi hatásai lehetnek, például csökken a pénzügyi közvetítői rendszerbe vetett bizalom. Ezért nagyobb teret kell biztosítani az alternatív vitarendezésnek, ahol a felek – segítséggel – maguk egyeznek meg a vitás kérdésekben.

A Pénzügyi Békéltető Testület munkájáról szólva elmondta, 2011 óta több mint 30 ezer ügyfél fordult a testülethez, és a lezárt ügyek 40 százalékában született egyezség, ami kiváló eredmény. Hozzátette: a testület és az MNB is kiemelten kezeli a pénzügyi tudatosságot, mert – mint mondta – a vitarendezés is könnyebb, ha az ügyfél tudja, adott szerződéssel milyen kötelezettséget vállalt, milyen szolgáltatás jár neki.

Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára “A család, mint vállalkozás” című előadásában szólt arról, hogy mintegy 30 ezer családi vállalkozás van az országban, és hiba lenne, ha erre nem lennének tekintettel, mert ez “nagyon komoly szám”.

A konferencián a szakemberek áttekintik többek között a generációs különbségekből fakadó konfliktusokat a családi vállalkozásokban, az érzelmi és gazdasági viták megoldásának lehetőségét, a mediáció szerepét az olasz családi vállalkozások szerepének növekedésében, a magyarországi békéltetés rendszerét, valamint a poszt-szovjet országok kulturális akadályait az alternatív vitarendezésben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek