Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Szolnoki Törvényszék lényegét tekintve helybenhagyta a Szolnoki Járásbíróság azon ítéletét, melyben hamis vád és közokirathamisítás bűntette, valamint magánlaksértés vétsége miatt 3 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azt az ötvenes éveiben járó férfit, aki Tiszaroffon ittasan betört egy lakatlan családi házba, majd a kiérkező rendőröknek maga helyett a testvérének adta ki magát.
Az ittas férfi letaposta a lakatlanul álló ház drótkerítését, betörte az ablakot és bemászott rajta. Nem lopni akart, ott akart aludni. A szomszéd meglátta, és rendőrt hívott. Mikor a kiérkező rendörök kihallgatták a férfit, nem a saját, hanem valótlanul a testvére adatait adta meg.
[htmlbox BDT]A gyanútlan fivérrel szemben vádat emeltek, és csak a bíróságon derült ki, hogy nem ő, hanem a testvére a valódi tettes, ezért az ügyész ejtette a vádat vele szemben. Nem úgy a testvérével szemben, akit a Szolnoki Járásbíróság napokban jogerőre emelt ítéletével többévi börtönbüntetésre ítélt.
(birosag.hu)
Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.
Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.
Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
