Amerikában az MI alapú jogi szoftverek hatékonyságát kutatják


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kutatásban azt vizsgálják majd, hogy a szoftver milyen problémát akar megoldani és azt mennyire hatékonyan teszi.

A Blickstein Group által kiadott jelentésben azt vizsgálták, hogy milyen hatékonysággal oldják meg a mesterséges intelligencia alapú jogi szolgáltatások az ügyfelek problémáit.

A Blickstein vezetője szerint: „ugyan a mesterséges intelligencia megoldások felkapottak a jogi technológiával foglalkozó iparágban, de alapvetően rosszul állnak a fejlesztők a témához. A fő irányvonal azt kutatja, hogy mire is használhatjuk a mesterséges intelligenciát a jog világában. Ehelyett azzal kellene foglalkozni, hogy milyen jogi problémák merülnek fel, hogyan tudjuk őket megoldani és erre tudjuk-e használni a mesterséges intelligenciát vagy valamely hasonló megoldást.”

A Blickstein Group kutatásának témája olyan speciális jogi problémák felkutatása, amelyeket meg kellene oldani. A Blickstein Group emellett a fenti hatékonyság mérésével kapcsolatos kutatásokat is végez.

A tanulmány 60 mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatást vizsgál majd. A kutatási módszertan a szolgáltatások használóinak és potenciális felhasználóinak megkérdezésén alapul. Megkeresnek többek között vállalati jogi osztályokat, ügyvédi irodákat, az eredmények pedig a cég honlapjára is felkerülnek.

A kutatás függetlennek minősül, mivel a cég semmilyen juttatást nem fogad el a mesterséges intelligencia szolgáltatóktól, a kutatásba való bekerülést nem lehet pénzzel megvásárolni.

A projektmenedzser szerepét Erin Harrison tölti be, aki korábban a Legaltechnews főszerkesztője volt és sokat foglalkozott hasonló kutatásokkal.

Harrison szerint „ kulcsfontosságú, hogy még a mesterséges intelligencia széleskörű elterjedése előtt felkészítsék rá a piacot, illetve a kutatás, hatással lehet a mesterséges intelligencia lapú megoldások fejlesztésére és gyakorlati alkalmazására is.”

„Fő célunk, hogy a problémamegoldás hatékonysága alapján rangsoroljuk a mesterséges intelligenciával működő szolgáltatásokat, valamint megvizsgáljuk, hogy milyen problémát akarnak megoldani. Egy keresőalkalmazást olyan szempontból érdemes vizsgálni, hogy mennyivel tudja csökkenteni a probléma megoldására fordított időt, vagy mennyi releváns találatot tud listázni. Egy előrejelző szoftvernél pedig azt érdemes nézni, hogy hogyan segít a kockázatok csökkentésében, vagy milyen módszerrel jelzi előre a várható költségeket.” –tette hozzá.

A kutatás során a megkeresett szolgáltatóknak egy olyan kérdőívet kell kitölteniük, amelyen bemutatják a megoldani kívánt problémát és a megoldásként kifejlesztett szoftvert. Az alapvető információk beszerzését követően egyeztetnek a szolgáltatóval és kritikusan vizsgálják a bemutatott megoldást, azt várják el, hogy a szolgáltató győzze meg őket, hogy tényleg alkalmas a programja a felvetett probléma megoldására.

A kutatás során abban az alapkérdésben is dűlőre kell jutni, hogy mi is az a mesterséges intelligencia. A cég inkább kiterjesztően akarja meghatározni a mesterséges intelligencia fogalmát, mert nem akar kirekeszteni senkit a kutatásból és inkább a hatékonyságot nézik, mint magát a programot.

A kutatás eredményeinek értelmezéséhez a cég felkért egy mesterséges intelligenciával működő jogi szolgáltatásokat vásárló szakértői bizottságot, amely segít eligazodni azoknak, akik ilyen szoftver vásárlását tervezik.

A szakértők szerint a mesterséges intelligenciával működő szolgáltatások piaca jelenleg olyan mint az ügyfelderítés elektronikus eljárássá alakításának kezdetén. Vannak már szolgáltatók a piacon, azonban a szoftverek tudása nem egységes, nincs átjárás a rendszerek között és az árak is magasak. Az elektronikus eljárás esetében aztán létrehozták az ERDM modellt, amely megoldotta ezeket a problémákat és irányelvek felállításával lehetővé tette bárki számára a technológiához való hozzáférést.

A mesterséges intelligencián alapuló szoftverek esetében már elegendő felhasználó van a piacon ahhoz, hogy közös szakértelemmel létrehozzanak bárki által használható megoldásokat.

A szakértők azt várják a kutatástól, hogy segít finomítani a jelenleg elérhető szoftvereket. Az egyik szakértő úgy világította meg a jelenlegi helyzetet, hogy „néhány éve még azt sem tudtuk, mit jelent a mesterséges intelligencia. A vevők azonban egyre képzettebbé válták és ma már mindenkinek van valamilyen ismerete erről a technológiáról és annak lehetséges felhasználási módjairól. A technológiai fejlődés következtében pedig egyre jobb megoldásokat tudunk majd kifejleszteni.”

A cég folyamatosan követi és a szoftverekben történt módosításokat a kutatásról készült riport is követi majd, azt negyedévente módosítani fogják. Azokat a megoldásokat, amelyeket a kutatásba való bekerülésüket követő egy éven belül nem módosítanak, újra értékelik majd.

A megfelelő szolgáltatás megtalálása azért is elengedhetetlen a szakértők szerint, mert ennek hiányában technológiai lemaradásba kerülhetünk, amellyel bizonyos ügyeket képtelenek leszünk elintézni, vagy meg kell találnunk azt, aki elintézi helyettünk.

(law.com)


Kapcsolódó cikkek

2021. november 29.

A számvevőszék levéllel is védi a közvagyont

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) figyelemfelhívó levéllel fordult a szervezetek vezetőihez és ennek eredményeként az ellenőrzöttek többségénél javult a közpénzekkel és a közvagyonnal való törvényes, átlátható működés – derül ki a szervezet közleményéből.

2021. november 29.

Mobilcsempész börtönőrt tartóztattak le

Korrupciós bűncselekmény miatt letartóztattak egy büntetés-végrehajtási őrmestert és egyik rokonát – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.