Átverte a jegyző a végrendelkezőt, felfüggesztett börtönbüntetést kapott


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogerősen egy év – három évre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott csalás és csalási kísérlet miatt egy baranyai nagyközség – az MTI információja szerint Beremend – korábbi jegyzője, mert meg akarta szerezni egy végrendelkező örökségét.

A Pécsi Törvényszék keddi közleménye szerint az ítélettel lényegében helybenhagyták a Siklósi Járásbíróság márciusi határozatát.

Dr. K. F.-et 2018 nyarán kereste fel egy helybéli azzal, hogy vagyonát a községre akarja hagyni. Ennek fejében azt kérte, hogy ha egészségi állapota megromlik, akkor az ellátását, ápolását az önkormányzat a helyi szociális otthonban biztosítsa.

Azt írták, hogy a sértett azért fordult a vádlotthoz, mert „egyetemi jogi diplomával rendelkezik, így szakszerű tanácsot tud adni neki szándékával kapcsolatban, továbbá hivatalos személy, aki az önkormányzat érdekében jár el”.

Bár a sértett felvetette, hogy célszerű lenne szándékát közjegyzői okiratba foglalni, a vádlott közölte, ez szükségtelen, mert ő is el tudja készíteni a végrendeletet.

A férfi ezután szerkesztett egy „végrendelet” elnevezésű okiratot, amelyben azonban – a sértett kifejezett akarata ellenére – nem az önkormányzatot, hanem saját magát tüntette fel örökösként.

A sértett később közölte a jegyzővel, hogy van ötmillió forint megtakarítása is, és azt szintén az önkormányzatra hagyná. A vádlott azt tanácsolta a sértettnek, hogy vegye fel a pénzt a bankból, majd „járadéki szerződést” készített, úgy, hogy a megtakarítást megszerezze. Ezután a sértett a pénz átadta a jegyzőnek, aki euróra váltva saját széfjében helyezte el.

A vádlottat a felfüggesztett börtönbüntetés mellett három évre eltiltották a jegyzői foglalkozás gyakorlásától is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2020. augusztus 6.

Kisokos a végrendeletről

Alábbi cikkünkben összeszedtük azokat az esszenciális tartalmi elemeket, melyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy érvényes végrendelettel rendelkezzünk, és az örökhagyó céljának megfelelően a törvényes öröklés helyett az örökhagyó által megfogalmazott végakarat érvényesüljön.
2021. március 30.

Az öröklés általános szabályai – a Ptk. legfontosabb változtatásai

A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljeskörűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunk befejező részében a nagykommentárnak az öröklés általános szabályairól szóló részletet olvashatják el.
2020. december 15.

A digitális társadalom olvasatai – VI.

Alábbi cikksorozatában a szerző a digitális társadalom különböző aspektusait tárja elénk, igyekezve lényegre törően bemutatni szerkezetének fontosabb csomópontjait, és összegezni a tudásrendszerek, az internet, a mesterséges intelligencia, a hálózati társadalmak fontosabb, a jogalakulás szempontjából releváns mozgásait. Ezúttal a jogi tudásbázisokat veszi górcső alá.