Átverte a parkolóőr az autóst, az autóst is vesztegetéssel vádolják

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. június 5.
Címkék: ,
Rovat:
A Fővárosi Törvényszék (FT) elsőfokon 1 év – 2 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 30 ezer forint pénzbüntetésre ítélte azt a volt parkolóőrt – azaz az I. rendű vádlottat –, akit az ügyészségönálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével vádol. A Törvényszék a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette.

Az ítélet szerint az I. rendű vádlott parkolóőrként egy budapesti kórház közvetlen közelében szolgálatot teljesítve észlelte, hogy a II. rendű vádlott a díjfizető zónában érvényes parkolójegy vagy más engedély nélkül parkol, ezért a díjfizetés nélküli parkolási adatokat rögzítette a rendszerben és a gépkocsi szélvédőjén pótdíjfizetési felszólítást helyezett el.

Amikor a II. rendű vádlott visszatért az autójához, hogy a parkolási díjat rendezze, észrevette a pótdíjfizetési felszólítást. Tájékoztatta az I. rendű vádlottat a díjfizetés elmaradásának okáról és a parkolási díjfizetési szándékáról. Az I. rendű vádlott közölte, hogy a pótdíjat már nem tudja törölni, mert azt a központi rendszerben rögzítette,
azonban felajánlotta, hogy 2.500 forintért a helyszínen elrendezhető az ügy. A II. rendű vádlottnál csak 2.300 forint volt, amit átadott az I. rendű vádlottnak, aki közölte, „ennyi is elég lesz”, azonban a pótdíjfizetési felszólításból eredő hátrányos következmények alóli mentesítés érdekében a parkolóellenőri kötelességének megszegésével járó magatartást ténylegesen nem tanúsított. A parkolóőr nem tájékoztatta a II. rendű vádlottat arról, hogy ha a pótdíjfizetési felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül a kórházi ambuláns lapot bemutatja és az igénybe vett
parkolási időre a parkolási díjat utólag megfizeti, akkor a pótdíjfizetés alól mentesül.

A Fővárosi Főügyészség indítványozta, hogy amennyiben a vádlottak az előkészítő ülésen beismerik bűnösségüket és lemondanak a tárgyaláshoz való jogukról, a Törvényszék ítélje az I. rendű vádlottat 1 év – 2 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 30 ezer forint pénzbüntetésre, a II. rendű vádlottat pedig 30 ezer forint pénzbüntetésre.

A mai előkészítő ülésen az I. rendű vádlott elismerte az ügyészség által a terhére rótt bűncselekmény
elkövetését és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról is, amely nyilatkozatait a bíróság elfogadta.

A II. rendű vádlott – akit az ügyészség gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettével vádol – nem ismerte el bűnösségét és az előkészítő ülésen úgy nyilatkozott, hogy a pénzt nem jogtalan előnyként, hanem helyszíni bírságnak feltételezve adta át a parkolóőrnek.

A II. rendű vádlott még azt is elmondta, hogy szerinte nem az I. rendű vádlott volt, aki pénzt kért és kapott tőle. Figyelemmel arra, hogy a II. rendű vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését, ezért a Törvényszék az ő
vonatkozásában 2019. szeptember 18-ra tárgyalást tűzött ki.

Az I. rendű vádlott vonatkozásában azonban – a jogszabályi feltételek fennállására tekintettel – a Törvényszék elsőfokú ítéletet hirdetett. Mivel az I. rendű vádlott beismerte bűnösségét, ezért a hatályos eljárásjogi szabályok szerint az FT nem vizsgálta sem a vádirati tényállás megalapozottságát, sem pedig a bűnösség kérdését, így bizonyítási eljárást sem folytatott le. A bíróság a büntetés mértékét az ügyészi indítványban foglaltaknak megfelelően határozta meg.

Álláspontja szerint ugyanis a kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés az a joghátrány, amely a vádlottat visszatarthatja egy újabb, hasonló jellegű bűncselekmény elkövetésétől. A vádlott büntetlen előéletű, beismerte és megbánta tettét, rendezett személyi körülményei vannak és elmondása szerint jelenleg olyan munkája van, amelynek megtartásához tiszta erkölcsi bizonyítvány szükséges. A bíróság a fenti körülményeket figyelembe véve úgy ítélte meg, hogy a vádlott munkaviszonyának a büntetés miatti esetleges megszüntetése a büntetési célok elérésén túlmutató joghátrányt okozna, ezért a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette.

Az ítélettel szemben az ügyészség fellebbezést jelentett be, így az nem jogerős.

Kapcsolódó cikkek:


Vesztegetési ügyben döntött a Kúria
2019. február 12.

Vesztegetési ügyben döntött a Kúria

Ha a jegyző az általa tett előterjesztésben – elhallgatva az önkormányzatnak nyújtott állami támogatás összegét és szabad felhasználásának a lehetőségét – a képviselő-testület bizottságát félrevezeti és valótlanul azt a tájékoztatást adja, hogy az önkormányzat 180 millió forint másra fel nem használható céltámogatást kapott a II. rendű terhelt pályázatának a finanszírozására, ezzel a jogszabálysértés jelzésének a kötelezettségében álló hivatali kötelességét megszegi.