Az AB elutasította a plakáttörvényt támadó indítványt

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. december 12.
Címkék: ,
Rovat:
A településkép védelméről szóló törvény módosításának megsemmisítését ötvenöt országgyűlési képviselő indítványozta az Alkotmánybíróságnál. A testület elutasította az indítványt, és határozatában többek között kiemelte: a támadott szabályozás közjogi érvénytelensége nem állapítható meg, nem tartozik sarkalatosságot igénylő tárgykörbe, világosan értelmezhető a piaci szereplők számára és nem ütközik a véleménynyilvánítás szabadságába sem.

A kifogásolt rendelkezések előírásokat tartalmaznak a médiahirdetési felület értékesítőjére és a reklámozóra, ha a reklámozó a költségvetésről szóló törvényben nevesített, támogatásban részesülő személy. A rendelkezések célja a plakátkampányok átláthatóvá tétele, valamint a korrupciós kockázat csökkentése, amely a nem átlátható árazási gyakorlatból fakadhat.

Az indítványozók álláspontja szerint a módosítás közjogilag érvénytelen, mert megalkotására a házszabályi rendelkezéseket sértő módon került sor. Az Alkotmánybíróság kiemelte: önmagában a Házszabály valamely rendelkezésének megsértése nem eredményezi automatikusan a törvény közjogi érvénytelenségét. Az Alaptörvény sérelme akkor állapítható meg, ha a törvényhozási eljárás a Házszabály közvetlenül az Alaptörvényből fakadó rendelkezéseit sérti. Ez az értelmezés összhangban van történeti alkotmányunk vívmányaival is. Mivel a Házszabályban nincs a törvényalkotási bizottság eljárására vonatkozó szabály az indítványozó által kifogásolt körben, így jelen ügyben a Házszabály megsértése nem hathatott ki a jogszabály közjogi érvényességére.

Az indítványozók a törvény megalkotásával összefüggésben kifogásolták, hogy ugyan a köztársasági elnök az eredetileg elfogadott törvényt visszaküldte az Országgyűlésnek az Országgyűlés viszont az eredetileg megküldött törvény szövegétől eltérő, új jogszabályt alkotott. A határozat hangsúlyozza, hogy a megfontolásra visszaküldött törvény újratárgyalása az Alaptörvényben foglalt kötelezettség. Mivel azonban a köztársasági elnök az eredetileg elfogadott törvényt azzal a kéréssel küldte vissza az Országgyűlésnek, hogy azt „teljes egészében tárgyalja újra”, nem ellentétes az Alaptörvénnyel a visszaküldött törvény átfogó módosítása.

Az indítványozók azt is kifogásolták, hogy a támadott szabályozás több eleme az Alaptörvény alapján a pártok gazdálkodásának sarkalatos törvényi szabályozási tárgykörébe tartozik. Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy a párt gazdálkodásával való, csak közvetett összefüggésre a sarkalatosság követelményét nem lehet kiterjeszteni.
A kellő felkészülési idő vonatkozásában nem valósult meg a jogbiztonság sérelme, mivel a szabályozás nem tette lehetetlenné a jogszabályi rendelkezésekhez való alkalmazkodást. A normavilágosság kapcsán pedig az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a kifogásolt jogszabályi rendelkezés nem tartalmaz olyan kifejezést, amely az érintett piaci szereplők számára értelmezhetetlen lenne.

Az indítványozók felvetették az Alaptörvényben biztosított vélemény-nyilvánítás szabadságának sérelmét is. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a szabályozás szükségességét a közpénzekkel való felelős gazdálkodás és ennek átláthatósága megfelelően indokolta. A korlátozás nem tekinthető aránytalannak sem, mert a törvény az általában független felek közötti szokásos piaci árra mutató listaárat veszi alapul.

Az indítványozók álláspontja szerint azzal, hogy a kormányhivatal jogosulttá válik a pártok által megkötött szerződések előzetes kontrolljára, illetve utólagos ellenőrzésére, jogosulttá válik a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére is. A határozat ezzel szemben kiemeli: a párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult, a kormányhivatalok ellenőrzési tevékenysége pedig csupán a médiahirdetésifelület-értékesítő és a reklámozó – adott esetben párt – között kötött szerződésben alkalmazott ár megállapításának vizsgálatára, valamint annak alkalmazására irányul.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. A határozathoz Dr. Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt, Dr. Stumpf István alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt. A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján (alkotmanybirosag.hu).

Kapcsolódó cikkek:


Ellenőröket fenyegetett egy hévízi vendéglős
2019. január 23.

Hivatalos személy elleni erőszak miatt vádat emeltek egy hévízi vendéglős ellen, aki egy fogyasztóvédelmi ellenőrzéskor megfenyegette a hatóság munkatársait - közölte a Zala Megyei Főügyészség szerdán.

Harminc liter ginát találtak két férfinél
2019. január 23.

Kábítószer-kereskedelem bűntettével vádol két váci férfit a járási ügyészség - közölte Szabó Ferenc, Pest megye főügyésze szerdán. A lefoglalt drogok - nagyrészt úgynevezett gina - több ezer adagra elegendő mennyiséget képviselnek.

Óriási uniós bírság a MasterCardnak
2019. január 23.

Az Európai Bizottság 570 millió 566 ezer euró (mintegy 183 milliárd forint) bírságot szabott ki a MasterCard amerikai kártyakibocsátó vállalatra az unió versenyjogi előírásainak megsértése miatt - közölte Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos.

EuB: uniós jogot sért egy osztrák munkaügyi szabályozás
2019. január 22.

Az európai uniós jogot sérti, és valláson alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül, hogy Ausztriában nagypénteken csak azoknak a munkavállalóknak biztosítanak fizetett munkaszüneti napot, akik bizonyos egyházakhoz tartoznak - közölte döntését az Európai Unió Bírósága hétfőn.

Elhanyagolta fertőzött gyermekét a zalai pár
2019. január 22.

Kiskorú veszélyeztetése miatt emeltek vádat Zalában egy élettársai kapcsolatban élő pár ellen, mert éveken keresztül elhanyagolták gyermekük tőlük kapott szifiliszes fertőzésének kezelését, gyermekeiket pedig iskolába sem járatták - közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője kedden.