Az Ab elutasította a szovjet emlékmű megdobálóinak indítványát

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. február 7.
Címkék: , ,
Rovat:
A testület azt vizsgálta: milyen szempontok alapján minősülhet egy tettleges megnyilvánulás véleménynyilvánításnak, és ennek nyomán védendő-e a szólásszabadság körében az, ha valaki festékkel önt le egy emlékművet.

Az alkotmányjogi panasz indítványozói a budapesti Szabadság téren található szovjet katonai emlékművet több alkalommal narancssárga színű festéket tartalmazó luftballonnal dobálták meg. Tettüket elmondásuk szerint figyelemfelkeltésnek szánták, amellyel politikai véleményüket, méghozzá a kormányzat oroszbarát politikájával szembeni nemtetszésüket nyilvánították ki. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az indítványozók tettükkel elkövették a garázdaság szabálysértési alakzatát. Az indokolás szerint az indítványozók cselekményének kihívóan közösségellenes jellege egyúttal alkalmas volt arra is, hogy megbotránkozást és riadalmat váltson ki. Az indítványozók fellebbezést nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez, amely az elsőfokú végzést hatályában fenntartotta. A bíróság egyetértett azzal, hogy a politikai vélemény nem csupán verbális eszközökkel fejezhető ki, ugyanakkor feltétlenül szükségesnek tartotta, hogy az azt észlelők számára egyértelmű legyen, mire irányul a cselekmény, ami jelen ügyben nem valósult meg.

Az Alkotmánybíróság megerősítette: a közügyekről folytatott vitában a polgárok változatosabb módokon vesznek részt, nem csupán írott vagy szóbeli formában. Az Alaptörvény a politikai vélemény másokhoz való eljuttatását védi, annak megjelenési formájára tekintet nélkül. Fontos azonban annak megítélése, hogy az adott cselekmény valóban a szólásszabadság körébe tartozik-e. Az Alkotmánybíróság – az Amerikai Egyesült Államok Legfelső Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága esetjogára is figyelemmel – rámutatott arra, hogy egy tett véleménynyilvánításként kezelésének szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy a cselekményt elkövető a véleménye kifejezésének céljából cselekedjen. Emellett a vizsgált cselekménynek a nyilvánosság által értelmezhető közlésnek kell lennie.

Az emlékművek különlegessége, hogy közösségnek szóló üzenetüket fizikai formát öltve fejezik ki. Az emlékmű letakarható, leleplezhető, megkoszorúzható stb. Az emlékművet érintő ellenérzéseket, tiltakozásokat is lehetséges fizikai formába önteni. Egy emlékmű megcsúfítása, például eltávolítható festékkel leöntése bizonyos körülmények között a közéleti véleménynyilvánítás körébe tartozhat, de csak akkor, ha a cselekmény mind a „véleménynyilvánító” személy szubjektív szándéka, mind az objektív értékelés szerint a nyilvánosság által értelmezhető közlés. Ilyenkor is vizsgálni kell, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának vagy a közrend védelmének kell-e teret engedni a konkrét esetben.

Az Alkotmánybíróság jelen ügyben kiemelte: a másodfokú bíróságnak az a jogértelmezése, amely egy szobor festékkel való leöntésének esetére csak bizonyos feltételekkel tartja alkalmazhatónak a véleményszabadság szempontjait, összhangban áll az Alaptörvénnyel. A bíróság az alkotmányossági szempontokat nem sértette meg akkor, amikor a konkrét cselekményt nem vonta a szólásszabadság hatálya alá, ezért a testület az alkotmányjogi panaszt elutasította.

A döntéshez különvéleményt fűzött dr. Czine Ágnes, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla és dr. Szívós Mária alkotmánybíró, párhuzamos indokolást csatolt dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Salamon László, dr. Stumpf István, dr. Szabó Marcel és dr. Varga Zs. András alkotmánybíró. A határozat teljes szövege és adatlapja az Alkotmánybíróság honlapján megtekinthető.

Kapcsolódó cikkek:


A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása
2019. április 19.

A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása

A munkavállalónak a párkapcsolatára vonatkozó adat védelméhez, illetve a magánélethez való jog személyiségi joga, így tőle erre nézve csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért
2019. április 19.

Munkavállaló felelőssége a munkahelyi balesetért

A munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartása a baleset bekövetkezésénél nem állapítható meg, ha a munkáltató nem tett eleget az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Felfüggesztett büntetést kapott az orvvadász
2019. április 18.

A Tapolcai Járásbíróság 2019. április 17-én kihirdetett ítéletével lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint orvvadászat bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért őt két év – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

Nemzeti exportcikk lehet a digitális bíróságból
2019. április 17.

Együttműködési megállapodást kötött 2019. április 17-én dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mely szerint a jövőben Magyarország bíróságai is bekapcsolódnak hazánk digitális exportjának fejlesztésébe.