Az adótörvényekről dönt ma a parlament


A jövő évi adóváltozásokról, az online csalások elleni hatékonyabb fellépésről és a Tisza-tó kiemelt térséggé nyilvánításáról is dönthet kedden az Országgyűlés, amely megvitatja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényjavaslatot és a 2025-ös költségvetés megalapozó előterjesztést is.

A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint az ülés 9 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.

A határozathozatalok között dönthetnek a képviselők arról, hogy a Tisza-tó kiemelt térség lesz területfejlesztési szempontból.

Döntés lesz a jövő évi adótörvényekről, a honvédelmi és adatkezelési tárgyú törvények módosításáról, valamint az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges törvénymódosításról.

A határozathozatalokat követően lefolytatják az okleveles élelmiszerlánc-felügyelő mérnök, valamint az állategészségügyi mérnök feladatkörével összefüggő törvénymódosítás vitáját.

Napirenden szerepel a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényjavaslat, amelynek értelmében a 19 költségvetési intézményből és a központból jogutódlással egyetlen új, sajátos jogállású jogi személy jönne létre.

Közel ötórás időkeretben tárgyalják a 2025-ös költségvetés megalapozásáról szóló előterjesztést.

Megvitatják az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítását, amely egy tucat törvényen változtat.

Az Országgyűlésről szóló törvény és a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény, továbbá a házszabály módosításának célja, hogy egységesen rendezze az összeférhetetlenség vizsgálatára és kimondására vonatkozó eljárásokat.

Utolsó napirend kedden a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről, továbbá a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges, az alapvető jogok védelmét érintő intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.