Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elsőfokú ítéletében elmarasztalta kedden Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mert megítélése szerint a magyar hatóságok 2010-ben indokolatlanul tiltottak be egy tüntetést, és ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének gyülekezési szabadságról szóló cikkét.
Az ügy előzménye, hogy Körtvélyessy Zoltán 2010. április 17-ére tiltakozást szervezett a budapesti Venyige utcai börtön elé, hogy felhívja a figyelmet az általa „politikai fogolynak” nevezett Budaházy György és társai helyzetére. A rendőrség azonban nem engedélyezte a tüntetést arra hivatkozva, hogy a demonstráció akadályozná a forgalmat, amely más útvonalon nem lenne biztosítható.
Körtvélyessy az ügyben bírósághoz fordult, mondván, hogy a rendőrség politikai okokból tiltotta be a rendezvényt, a kérdéses utca ugyanis elég széles, a mintegy kétszáz tüntető nem okozott volna komolyabb fennakadást.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
A strasbourgi bírói fórum kedden megállapította, hogy a magyar hatóságok aránytalanul korlátozták a gyülekezési szabadságot, és ezért 1000 euró (310 ezer forint) perköltséget ítélt meg a panaszosnak.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos minden hazai jogorvoslati lehetőséget kimerített.
A keddi ítélet egyelőre nem jogerős; Körtvélyessy és a magyar állam is fellebbezhet.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
