Brüsszel beperli Magyarországot a szuverenitásvédelmi törvény miatt
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
Az elmúlt 9 évet összegezte a Kúria elnöke
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyhangúlag támogatta az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága a Kúria elnöke tavalyi beszámolójának elfogadását. Dr. Darák Péter a testület 2020. november 24-i ülésén ismertette a Kúria 2019. évi tevékenységét a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében. A legfőbb bírói fórum vezetője felszólalása elején, az elmúlt kilenc évről is szólva, korábbi gondolatait felidézve kiemelte, „a Kúria elnökeként is szakmai vezetőnek tartom magam, aki szakmai célkitűzéseket fogalmaz meg, és ezek megvalósításához próbál biztosítani szervezeti és költségvetési feltételeket.” Hangsúlyozta, az elmúlt években a Kúria…
Egyhangúlag támogatta az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága a Kúria elnöke tavalyi beszámolójának elfogadását. Dr. Darák Péter a testület 2020. november 24-i ülésén ismertette a Kúria 2019. évi tevékenységét a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében.
A legfőbb bírói fórum vezetője felszólalása elején, az elmúlt kilenc évről is szólva, korábbi gondolatait felidézve kiemelte, „a Kúria elnökeként is szakmai vezetőnek tartom magam, aki szakmai célkitűzéseket fogalmaz meg, és ezek megvalósításához próbál biztosítani szervezeti és költségvetési feltételeket.” Hangsúlyozta, az elmúlt években a Kúria négy komoly problémakörrel szembesült: a valódi alkotmányjogi panasz kapcsán a bíróknak újfajta alapjogi szemléletet kellett ítéleteikben tükrözniük, az igazságtétel folyamatának lendületbe hozására volt szükség, rendezni kellett a közigazgatási bíráskodás rendszerét és megfelelően kellett reagálni a világjárvány okozta kihívásokra. Mind a négy terület kapcsán rendeződtek a vitás kérdések, a magyar igazságszolgáltatás komoly eredményeket tud felmutatni.
Darák Péter elmondta, a visszajelzések éve volt a 2019-es esztendő. Az egyedi ügyekben és a jogegység biztosítása terén hozott döntések szerinte jól leképezik a jogi szakmai törekvéseket és bizonyítják, hogy a Kúria alkotmányos feladatát megfelelő színvonalon látja el. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk 150 évvel ezelőtti elfogadásának tiszteltére rendezett tavalyi ünnepségen elmondott beszédéből idézve rávilágított, „a rendszerváltást követően a bírák feladata a magyar bírói tradíciók újjáteremtése volt, a bírósági szervezetet pedig 30 éve tartó, folyamatos megújulás jellemzi.”
Képviselői kérdésre válaszolva elmondta, elkészült és működik a büntetéskiszabási gyakorlatot tartalmazó bírósági adatbázis, a lekérdezhető statisztikai adatok heteken belül országosan elérhetők lesznek az ország valamennyi bírója számára.
Felszólalása végén Darák Péter szintén korábbi gondolatait felidézve kiemelte, „ha a Kúria továbbfejlesztéséről beszélünk, akkor két szempontnak kívánunk teret engedni, az egyik a társadalmi dimenziója az ítélkezésünknek, nevezetesen mindennapi ügyeinket szakszerűen és naprakészen intézzük, a másik pedig egy belső szakmai szereppel függ össze, ez pedig abban foglalható össze, hogy időben érzékelje a Kúria a problémát és arra mintaadó módon próbáljon meg iránymutatást adni, és nyújtson segítséget, de engedjen alternatívákat az alsóbb fokú bíróknak.”