Az emberi jogok egyre több kihívással szembesülnek Európában

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. április 22.
Címkék: , ,
Rovat:
Az emberi jogi normák vonatkozásában egyre több kihívás jelentkezik, veszélyeztetve azokat az alapelveket, amelyekre Európa az elmúlt hét évtizedben épült – jelentette ki a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa az éves munkáját összegző, kedden kiadott jelentésében.

Dunja Mijatovic azt írta: Európa önmaga körül forog, bizonytalan saját iránya és az önként vállalt kötelezettségeinek betartása tekintetében.

Jelentésében kiemelte, az antiszemitizmus, az iszlamofóbia és a cigányellenesség riasztó méreteket öltött. A temetők meggyalázása, a vallási szimbólumot viselő emberekkel szembeni, valamint a templomok és imahelyek ellen elkövetett támadások megszaporodtak, illetve széles körben elterjedt a gyűlöletbeszéd.

Aggodalmát fejezte ki a bevándorlókkal és a menedékkérőkkel való bánásmód miatt is. Jogba ütközőnek nevezte az illegális határátlépők erőszakos kitoloncolásának általánossá váló rendszerét, valamint a határokon illegálisan átlépni próbáló emberek méltóságuktól való megfosztását célzó bánásmódot. A bevándorlók és menedékkérők ezreinek életét veszélyezteti az a rövidlátó döntés, hogy csökkentik a Földközi-tengeren végzett kutatási és mentési műveleteket – vélekedett.

Kiemelte a nemek közötti egyenlőtlenség problémáját is. Véleménye szerint lassú az előrehaladás a nemek közötti bérszakadék áthidalásában, a munkahelyeken tapasztalt megkülönböztetés kezelésében, és a nők politikai döntéshozatalban való alulreprezentált képviseletét illetően. Hozzátette a nők továbbra is ki vannak téve a “szexista gyűlöletbeszéd végtelen folyamának”.

“A nemek közötti egyenlőség terén eddig elért eredményt néhány ultrakonzervatív csoport diskurzusa és kezdeményezései fenyegetik, amelyek célja az, hogy a nőket a hagyományos szerepekbe kényszerítsék vissza az emberi jogi normákkal ellentétben” – fogalmazott.

Szavai szerint a véleménynyilvánítás, és az egyet nem értés szabadsága szintén gyakori támadásnak van kitéve. Az emberi jogok védelmezői és az újságírók egyre több európai országban ellenséges környezetben dolgoznak. A jogszabályokat visszaélésszerűen őrizetbe vételre és büntetőeljárás lefolytatására használják, míg egyes politikai vezető nyilvános diskurzusban legitimizálta a lejárató kampányokat, a fenyegetéseket és a megfélemlítést. Aggasztónak nevezte az igazságszolgáltatás befolyásolását, és azt, hogy egyes országokban fenyegetés éri a bírókat az igazságügyi terület közérdekű kérdésével kapcsolatban kifejtett véleményük szabad kinyilvánítása esetén.

Végezetül a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia szabályozatlan használatának az emberi jogokra, különösen a magánéletre, az egyenlőségre, valamint a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságára gyakorolt negatív hatásaira hívta fel a figyelmet. Továbbá azt hangsúlyozza, hogy a koronavírus okozta világjárvány leküzdésének ideje alatt a tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket az emberi méltóságot és az emberi jogokat csorbító intézkedések régóta fennálló hiányosságainak orvoslása érdekében.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Külföldi cégrészesedés: a tranzakciók nagy része érintett lehet
2020. május 29.

2020. május 26-án a Kormány elfogadta a 227/2020. (V.25.) sz. Kormányendeletet, ami 2020. december 31. napjáig új hatósági bejelentési kötelezettséget határozott meg az úgynevezett stratégiai társaságokban történő bizonyos részesedés és egyéb jogosultság szerzésére vonatkozó, illetve egyéb, külföldi vagy külföldi hátterű cégek által megvalósított tranzakciókkal kapcsolatban, hívja fel a figyelmet a Baker Mckenzie budapesti irodájának társasági jog és vállalatfelvásárlási csoportja.