AZ EP szakbizottságai emberközpontú és etikus mesterséges intelligencia-rendszereket hoznának létre


Az Európai Parlament (EP) szakbizottságai elfogadták a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazására vonatkozó első uniós szabályozás megalkotását célzó tárgyalási álláspontjukat, amelyben az emberközpontú és etikus európai fejlesztések biztosítására új átláthatósági és kockázatkezelési kötelezettségeket írnának elő – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

A 84 szavazattal, 7 ellenszavazat és 12 tartózkodás mellett elfogadott szöveg szerint az EP Belső Piaci (IMCO) és Állampolgári Jogi Bizottságának (LIBE) képviselői mindenek előtt azt kívánják elérni, hogy az MI-rendszereket emberek felügyeljék, biztonságosak, átláthatóak, nyomon követhetők, megkülönböztetésmentesek és környezetbarátak legyenek.

Véleményük szerint a szabályoknak kockázatalapú megközelítést kell követniük, és kötelezettségeket kell megállapítaniuk a szolgáltatók és a felhasználók számára attól függően, hogy a az adott rendszer milyen szintű kockázatot tud generálni. Ennek értelmében tilos lenne az emberek biztonságát veszélyeztető, például a tudatalatti vagy szándékosan manipulatív technikákat alkalmazó rendszerek alkalmazása, vagy olyanoké, amelyek társadalmi, viselkedési gazdasági helyzet és személyes jellemzőik alapján osztályoznak. A képviselők betiltanák a biometrikus megfigyelést és az érzelmek felismerését alkalmazó rendszereket is.

Az EP illetékes szakbizottságai kiterjesztenék a magas kockázatú területek besorolását úgy, hogy az magában foglalja az emberek egészségét, biztonságát, alapvető jogait vagy a környezetet károsító hatásokat is. Emellett magas kockázatúnak nevezték a szavazók politikai kampányokban való befolyásolására szolgáló mesterséges intelligencia-rendszereket, valamint a közösségimédia-platformok által használt ajánlórendszereket is. A szolgáltatóknak értékelniük és csökkenteniük kellene a kockázatokat, meg kellene felelniük a tervezési, tájékoztatási és környezetvédelmi követelményeknek, és regisztrálniuk kellene magukat egy uniós adatbázisban.

A generatív alapmodelleknek, az úgynevezett GPT-knek további átláthatósági követelményeknek kellene megfelelniük, például közzé kellene tenniük, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia hozta létre, és közzé kellene tenniük a betanításhoz használt, szerzői joggal védett adatok összefoglalóit is.

A képviselők végezetül szeretnék erősíteni a polgárok azon jogát, hogy panaszt nyújthassanak be az MI-rendszerekkel kapcsolatban és magyarázatot kapjanak a jogaikat jelentősen érintő, nagy kockázatú rendszereken alapuló döntésekről. A képviselők megreformálnák az Európai Unió mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatalának szerepét is, amelynek feladata lenne az MI-szabálykönyv végrehajtásának nyomon követése is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. június 9.

Újabb vádat emeltek Donald Trump ellen

Vádat emeltek Donald Trump volt amerikai elnök ellen, amiért minősített iratokat tárolt otthonában. Ezt maga a politikus jelentette be csütörtökön. A volt elnök közlését megerősítette ügyvédje, Alina Habba a Fox News esti műsorában.

2023. június 8.

A befejezett peres ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát

„Évtizedes, de talán azt is mondhatjuk, hogy évszázados távlatban kijelenthető: a magyar bírósági ítélkezés nagy részben Budapestre koncentrálódik. 2022-ben a Fővárosi Törvényszékre és az itt működő kerületi bíróságokra érkezett a bírósági ügyek 28 százaléka, és itt volt folyamatban az összes bírósági ügy 31 százaléka. Nem véletlen, hogy a Fővárosi Törvényszék nem csupán az ország legnagyobb ügyforgalmú, hanem a legnagyobb létszámú bírósága is. Az engedélyezett létszám közel 760 bíró és 2200 igazságügyi alkalmazott – ennyien teljesítenek szolgálatot a Fővárosi Törvényszéken és a kerületi bíróságokon” – mondta dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón.