Szigorúbban kontroll a közösségi média felett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szigorúbb ellenőrzés várható azt követően, hogy az EUB döntése értelmében a tagállamok kötelezhetik a közösségi média szolgáltatókat, hogy az egész világon tegyék elérhetetlenné a jogellenes posztokat. 

Az EUB eljárását az oldalon megjelenő tartalmak feletti szigorúbb kontroll érdekében kezdeményezték. A döntéssel ismét közelebb került az online szolgáltatók szabályozása a hagyományos kiadókéhoz, amely problémákat vet fel.

Az EUB döntése értelmében ugyanis kötelezhetők a közösségi média szolgáltatók, hogy távolítsanak el minden jogellenes tartalmat az egész világon.

A felületet biztosító szolgáltatók, mint amilyen a Facebook is, alapvetően nem tartoznak felelősséggel a felületükön megjelenő jogellenes tartalmakért mindaddig, amíg nem rendelkeznek tudomással a tartalom jogellenességéről, illetve ha késedelem nélkül cselekednek a jogellenes tartalom eltávolítása vagy elérhetetlenné tétele érdekében, amit tudomást szereznek róla.

Az EUB legutóbbi döntése értelmében a közösségi média szolgáltatók kötelesek eleget tenni az állami kötelezésnek és egy kötelező bírósági vagy hatósági döntés esetén el kell távolítaniuk vagy hozzáférhetetlenné kell tenniük a jogsértő tartalmakat.

Az EUB döntése arra is rámutatott, hogy a tagállamok a nemzetközi jog szabályai szerint az egész világra kiterjedően kötelezhetik a internetszolgáltatókat, hogy blokkolják a jogsértőnek tekintett tartalmakat és kizárólag a tagállamok döntésétől függ, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel.

A szólásszabadságért küzdő szervezetek szerint a döntés veszélyt jelent az online tartalmakra és a szólásszabadságra.

Az EUB szerint a döntés nem jelent aránytalan terhet a közösségi média szolgáltatók részére, mivel léteznek olyan automatikus kereső- és szűrőprogramok, amelyek segítenek abban, hogy a közösségi média szolgáltatók be tudják tartani a jog által rájuk rótt kötelezettségeket.

Thomas Hughes aktivista szerint azonban “a közösségi média platformok kötelezése arra, hogy a kontextus vizsgálata nélkül, automatikusan távolítsák el a posztokat sérti a szólásszabadsághoz való jogunkat és csökkenti az online elérhető információkat.” A döntés nem vette figyelembe a technológiai korlátokat, amikor az automatikus szűrőprogramokra utalt.”

“A döntés értelmében egy tagállam bírósága akkor is kötelezheti a szolgáltatót, hogy egy másik államban is távolítsa el a posztot, ha abban az országban az nem minősül jogellenesnek. Ez azért veszélyes gyakorlat, mert egy ország bíróságai dönthetnek afelett, hogy mit látnak egy másik ország felhasználói. Ez visszaélésre ad lehetőséget, főleg a kevésbé demokratikus országok vezetői részére.”

A döntést kérdéseket vet fel, arról is, hogy a Facebook hogyan fogja ellenőrizni a posztok valamely államban való jogszerűségét anélkül, hogy minden egyes felhasználó tevékenységét megfigyelnék.

Egy londoni jogtanácsos szerint ugyanakkor szükség volt a döntésre, mert az EUB felismerte, hogy ha csak a jogsértő tartalom eltávolítására való kötelezést fogadja el, az túl könnyen megkerülhető lett volna. Ezért volt szükség arra, hogy bírósági döntés alapján a hasonló tartalmakat is el lehessen távolítani.

(theguardian.com)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.