Az Európai Bizottság aláírta az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló keretegyezményét


Az Európai Bizottság az Európai Unió nevében aláírta az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról szóló keretegyezményét.

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke az Európai Unió nevében aláírta az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, emberi jogokról, demokráciáról és jogállamiságról szóló keretegyezményét. Erre az Európa Tanács tagállamai igazságügyi minisztereinek Vilniusban (Litvánia) tartott informális konferenciáján került sor. Ez az egyezmény a mesterséges intelligenciáról szóló első jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz. Teljes mértékben összeegyeztethető általában az uniós joggal, és különösen a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabállyal, amely a mesterséges intelligenciáról szóló első átfogó rendelet világszerte.

A Bizottság által képviselt EU a tagállamok támogatásával nagyon aktívan részt vett az egyezményről szóló tárgyalásokon. Az egyezmény összhangban van a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabállyal és más európai uniós jogszabályokkal, és magában foglalja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal kapcsolatos számos kulcsfontosságú fogalmat, például a következőket:

  • az emberközpontú mesterséges intelligenciára való összpontosítás, összhangban az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal
  • kockázatalapú megközelítés
  • a megbízható mesterséges intelligencia alapelvei (pl. átláthatóság, megbízhatóság, biztonság, adatkormányzás és -védelem)
  • a mesterséges intelligencián alapuló tartalom és a mesterségesintelligencia-rendszerekkel való interakciók átláthatósága
  • megerősített dokumentáció, elszámoltathatóság és jogorvoslatok
  • a biztonságos innováció támogatása szabályozói tesztkörnyezetek révén
  • kockázatkezelési kötelezettségek
  • dokumentációs kötelezettségek
  • a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tevékenységek felügyeletére szolgáló felügyeleti mechanizmusok

Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy nemzetközi szinten hatékony keretet biztosítsunk a mesterséges intelligencia által az emberi jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra jelentett kockázatok kezeléséhez.

Az egyezmény ezért közös megközelítést ír elő annak biztosítása érdekében, hogy az MI-rendszerek életciklusán belüli tevékenységek összeegyeztethetők legyenek az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal, ugyanakkor lehetővé tegyék az innovációt és a bizalmat. Az egyezmény olyan MI-rendszerekre terjed ki, amelyek kockázatalapú és differenciált megközelítést követve potenciálisan beavatkozhatnak a fent említett emberi jogokba, a demokráciába és a jogállamiságba.

Az egyezményben előirányzott elvek és kötelezettségek az MI-rendszerek életciklusán belül a hatóságok vagy a nevükben eljáró magánszereplők által végzett tevékenységekre alkalmazandók. Ami a magánszektorbeli szereplőket illeti, bár továbbra is az egyezmény céljaival összhangban kell kezelniük az MI-rendszerekből eredő kockázatokat és hatásokat, lehetőségük van arra, hogy közvetlenül alkalmazzák az egyezményekben foglalt kötelezettségeket, vagy alternatív, megfelelő intézkedéseket hajtsanak végre.

Az egyezmény a kutatásra és fejlesztésre, valamint a nemzetbiztonságra vonatkozó mentességeket tartalmaz. Nyitott a csatlakozásra az Európa Tanács tagjai, az EU és a világ más harmadik országai számára.

Az egyezményt az EU-ban a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály révén hajtják végre, amely általánosan teljes mértékben harmonizált szabályokat tartalmaz az MI-rendszerek forgalomba hozatalára, üzembe helyezésére és használatára vonatkozóan, és amelyet adott esetben más vonatkozó uniós vívmányok egészítenek ki.

Következő lépések

Ez az aláírás az EU azon szándékát fejezi ki, hogy az egyezmény részes felévé váljon. Ezt követően az Európai Bizottság javaslatot fog készíteni az egyezmény megkötéséről szóló tanácsi határozatra. Az Európai Parlamentnek is egyetértését kell adnia.

Háttér

Az egyezményről szóló tárgyalások 2022 szeptemberében kezdődtek meg az Európa Tanács által Strasbourgban létrehozott mesterséges intelligenciával foglalkozó bizottság (CAI) égisze alatt. A tárgyalások során az Európai Bizottság az EU, az Európa Tanács más tagállamai, a Szentszék, az Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Japán, Izrael, Ausztrália, Argentína, Peru, Uruguay és Costa Rica nevében tárgyalt. A civil társadalom, a tudományos élet, az ipar és más nemzetközi szervezetek 68 nemzetközi képviselőjének hozzájárulása átfogó és inkluzív megközelítést biztosított.”

Forrás:
A Bizottság aláírta az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló keretegyezményét; Európai Bizottság; 2024. szeptember 5.
[Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket. Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.]

https://hirlevel.egov.hu/2024/09/09/az-europai-bizottsag-alairta-az-europa-tanacs-mesterseges-intelligenciarol-az-emberi-jogokrol-a-demokraciarol-es-a-jogallamisagrol-szolo-keretegyezmenyet/ 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 11.

Az amerikai állam feldarabolná a Google-t

A Google „monopolhelyzetére” hivatkozva az amerikai igazságügyi minisztérium a keresőóriás egyes részeinek feldarabolását akarja elérni. A cél az, hogy eladják azokat az üzletrészeket, amelyek segítettek fenntartani a cég „illegális monopóliumát” az online keresések terén – írja az Euronews.

2024. október 11.

MOKK: sokan adnak kölcsön ismerősöknek

Megnőtt a barátoktól, rokonoktól kért kölcsönök száma az utóbbi hónapokban a közjegyzők tapasztalatai szerint. Bár hivatalos adat nincs a magánkölcsönökről, egy tavalyi kutatás rámutatott, a magyar lakosság, ha megszorul, ugyanakkora arányban fordul pénzért a környezetéhez, mint a bankokhoz, ráadásul a többség előbb az ismerősöknél próbálkozik. Az ilyen kölcsönök felét azonban legfeljebb csak részben fizetik vissza, emiatt régi, tartós kapcsolatok mennek tönkre. Sok félreértést és vitát meg lehet előzni egy írásbeli szerződéssel, nagyobb összegű kölcsönnyújtásnál pedig érdemes jogász segítségét is igénybe venni. Amennyiben a kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglalják a felek, akkor a hitelező probléma esetén bírósági pereskedés nélkül hozzájuthat a tartozáshoz. De az adós is biztos lehet abban, hogy nem követelhetnek tőle többet a megállapodásban foglaltaknál, és szorult helyzetével sem tudnak visszaélni.