Az IM kifogásolja az EJEB ítéletét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2016. október 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) szakmailag aggályosnak tartja az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről szóló döntését, amely szerint túl hosszú idő után vizsgálják felül a fogvatartottak ügyét Magyarországon.


A tárca közleményében azt írta, hogy az ítéletet a hivatalos kézbesítés után tanulmányozzák, és áttekintik a nagykamara általi revízió kezdeményezésének kérdését.

Az IM közleménye szerint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést az Európa Tanács más tagállamában is alkalmazzák.

Az EJEB kifogásolta a jelenleg hatályos magyar jogszabályt, mert úgy véli, túl hosszú idő a negyven év, amelynek el kell telnie a felülvizsgálatig. A bíróság egy korábbi ítéletében legfeljebb huszonöt évet javasolt.

A tárca emlékeztetett arra, hogy az EJEB más esetben elfogadta a harminc év utáni, vagy akár annál is későbbi felülvizsgálat lehetőségét.

Az IM álláspontja szerint a bíróság által kifogásolt – a köztársasági elnök szabad mérlegelési lehetőségét biztosító – kegyelmezési eljárási rend tisztességes és más tagállamokban is hasonlóképpen alkalmazandó.

Kiemelték, hogy az EJEB ítélete még nem végleges. Az egyezmény értelmében a felek három hónapon belül – jelen esetben jövő év január 4-éig – kérhetik az ügynek a bíróság nagykamarája elé terjesztését, ha lényeges kérdés vetődik fel.

[htmlbox BDT]

 

Hangsúlyozták: az ítélet hivatalos kézbesítése után tanulmányozzák majd azt, és megvizsgálják a nagykamara általi felülvizsgálat kezdeményezésének kérdését.

Az IM a magyar büntetőpolitikában változatlanul fenntartja és szükségesnek látja a tényleges életfogytiglan intézményét, hiszen “a magyar társadalom által kiemelten magas támogatottságú és hatékony büntetőpolitikai eszközről van szó”, amelyet a legveszélyesebb bűnözőkkel szemben szoktak alkalmazni.

Azt írták, a tényleges életfogytiglan megfelel a nemzetközi szerződéseknek, az Európai Unió tagállamainak körülbelül egyharmadában létezik és Magyarországon is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Erős visszatartó ereje van, valamint magas a társadalmi támogatottsága – sorolták, felidézve: a 2011-es nemzeti konzultáción a válaszadók 94 százaléka támogatta a tényleges életfogytiglan lehetőségét.

Az alaptörvény értelmében a büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A bírói gyakorlatban tényleges életfogytiglanra általában emberölés minősített esete miatt ítélnek valakit, például ha nyereségvágyból gyilkolt vagy gyermek volt az áldozata – olvasható a közleményben.

Az EJEB már korábban is döntött Magyarország ellen a szankció miatt. A bíróság 2014. május 20-ai elsőfokú ítéletében elmarasztalta az országot a tényleges, vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt, kimondva: a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségének kizárása megalázó bánásmódnak minősül.

Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára 2014. november 18-án bejelentette, hogy új kegyelmi eljárást léptetnek életbe: negyven év után automatikusan, hivatalból felülvizsgálják a tényleges életfogytiglanra ítélt emberek ügyét.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Indul a Facebook News
2021. március 2.

Indul a Facebook News

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után Németországban indul el a Facebook News, amelyben német havi és hetilapok is elérhetők lesznek.

Döntött az EU bírósága a lengyel bírói kinevezésekről
2021. március 2.

Sérthetik az uniós jogot a lengyel igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény módosításai, amelyek a legfelsőbb bírósági tisztségekre pályázók kinevezését érintik - foglalt állást kedden közzétett ítéletében az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága.