Az információszabadság hazai gyakorlatának feltérképezése és hatékonyságának növelése”


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A projekt célja alkalmazott kutatások mentén az információszabadság hazai gyakorlatának érvényesülését megvizsgálni és a szükséges optimalizációs javaslatokat kidolgozni.


A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el 1 milliárd forint értékben: megvalósítja a KÖFOP-2.2.6-VEKOP-18-2019-00001 azonosítószámú „Az információszabadság hazai gyakorlatának feltérképezése és hatékonyságának növelése” című kiemelt projektet. A projekt célja alkalmazott kutatások mentén az információszabadság hazai gyakorlatának érvényesülését megvizsgálni és a szükséges optimalizációs javaslatokat kidolgozni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a személyes adatok védelme mellett felel az információszabadság, mint alapjog érvényesüléséért. A hazai, több évtizedes múltra visszatekintő gyakorlat átfogó vizsgálata elengedhetetlen annak érdekében, hogy felszínre kerüljenek a jog érvényesülését hátráltató tényezők.  Ezek beazonosítását követően célzott megoldási javaslatok megfogalmazásával a közérdekű információk nyilvánossága optimalizálható.

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program keretében megjelent „Jogszabályban rögzített közzétételi kötelezettségek alá eső adatok körének felülvizsgálata” című (KÖFOP-2.2.6-VEKOP-18 kódszámú) felhívás nevesített kedvezményezettjeként a Hatóság célul tűzte ki az információszabadság mint alkotmányos alapjog magyarországi állapotának teljes körű, tudományos alapú feltérképezését és a kutatási megállapítások alapján a jogi és egyéb szolgáltató környezet javítását célzó koncepciók, javaslatok és egyéb eszközök kidolgozását. A projekt pozitív hatást gyakorol a szolgáltatói szemlélet és az etikus működés megerősítésére a közszolgálatban, és emellett közvetlenül összefügg a közigazgatási folyamatok átláthatóságának javításával.

A négy nevesített vizsgálandó célterület:

  • önkormányzati nyilvánosság
  • központi közigazgatás nyilvánossága,
  • a közigazgatáson kívüli, de közpénzekkel gazdálkodó és/vagy közfeladatot ellátó szervezetek nyilvánosságra tartozó tevékenysége,
  • azok a jogi eszközök és mechanizmusok, melyekkel elősegíthető (kikényszeríthető) a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való teljes körű hozzáférés.

A hazai és nemzetközi vizsgálatokat a NAIH információszabadság szakértőinek felügyeletével egy közel 60 fős szakértői csapat végzi. Az eredményeket a címzett jogalkotói, illetve jogalkalmazói célcsoportoknak és állampolgároknak szóló gyakorlati megoldások, javaslatok, ajánlások összegzik, melyek reményeink szerint a hatékonyságot növelik majd. Az eredménytermékek 2022 közepétől folyamatában elérhetőek lesznek a NAIH honlapján.

2021. március 24-én sikeresen lezajlott a projekt nyitókonferenciája (a járványhelyzet miatt a hatályos intézkedések betartásával online formában), melyen csaknem 80 szervezet, közel 150 fővel képviseltette magát. Dr. Péterfalvi Attila, a Hatóság elnöke nyitó beszédében kiemelte, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférést garantáló alkotmányos alapjog elmúlt 30 éves hazai története számos tapasztalattal szolgál. Emiatt is hiánypótló projektről van szó: a tájékoztatási kötelezettségek gyakorlati megvalósulásának átfogó, országos és minden kötelezetti kört érintő vizsgálata időszerűvé vált Magyarországon. A projekten belül erre a vizsgálatra nyílik lehetőség, így az információszabadság hatékony érvényesülését a jövőben nagymértékben támogathatja és megalapozza egy pontos, célcsoportspecifikus, átfogó helyzetkép. Az átláthatóság növelését szolgáló projekt a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok elérhetőségének könnyítésére, a tájékoztatás javítására fókuszál és ezen keresztül az információszabadság társadalmi kontroll funkcióját erősíti.

Dr. Sziklay Júlia, a projekt szakmai vezetője és a Hatóság Információszabadság főosztályának vezetője előadását Teréz anya gondolataival indította: „Becsületesség és átláthatóság – bár támadhatóvá, sérülékennyé tesz, mégis csak ez a helyes út”. Hangsúlyozta, hogy az információszabadság jog és kötelezettség: mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, ugyanakkor a közfeladatot ellátó szerveknek/személyeknek lehetővé kell tenni, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat – a vonatkozó törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse és terjeszthesse. Ugyanilyen fontos a közpénzek és a nemzeti vagyon kezelőinek a nyilvánosság előtt történő elszámolása, elszámoltatása. Kiemelte, hogy a Hatóság alkotmányos feladata a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése.  Jelen projekt is abból az alap értelmezésből indul ki, hogy a közérdekű adatok szolgáltatása állami kötelezettségként egyfajta közszolgáltatás, mely jól illeszkedik a szolgáltató állam koncepcióhoz.

A Hatóság által megvalósítandó fejlesztés tehát a tájékoztatási és adatközlési kötelezettség teljesítésének átfogó és minden érintettre kiterjedő vizsgálatával indul. Janza Frigyes, a kutatások szakmai megvalósítását támogató konzorcium vezetője elmondta, hogy a feladat komplexitásának megfelelően számos kutatás módszertani eszközt alkalmazva valósulnak meg a felmérések a három nevesített célcsoport körében, amely során a megvizsgálják és elemzik az egyes adatközlők közzétételi kötelezettségének gyakorlatát, a közérdekű adatigénylések teljesítésével kapcsolatos tapasztalatokat. Továbbá, a projekt negyedik kutatási célterületeként a Hatóság szerepének és jogkörének áttekintésén túl azon jogi eszközök és mechanizmusok is felülvizsgálatra kerülnek, melyekkel elősegíthető (kikényszeríthető) a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való teljes körű hozzáférés.

A kutatások eredményeként a hatékonysági vagy egyéb jogalkalmazási, jogkövetési problémák, valamint az átláthatóságot hátráltató tényezők beazonosítása a valós adatok alapján megtörténik, ezt követi a problémák kezeléséhez szükséges beavatkozások, optimalizációs folyamatok kidolgozása. A Hatóság így megbízható képet kap arról, hogy országos szinten mennyire érvényesül az információszabadság, mik a problémás területek és ezeken milyen eszközökkel lehet segíteni. Az adatkezelőket a különféle érintett célcsoportoknak szóló útmutatók, kézikönyvek fogják támogatni, továbbá javaslatok és ajánlások készülnek a döntéshozók és jogalkotók számára a sikeresebb jogérvényesítés érdekében. Az információszabadság iránt érdeklődők számára egy online tájékoztató felület készül. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

A rendezvényen elhangzott előadások diasora IDE kattintva érhető el.”

(naih.hu)

(hirlevel.egov.hu)




Kapcsolódó cikkek

2022. május 13.

Rádiós ügyekben döntött az NMHH

Debreceni, fehérgyarmati, karcagi, győri és miskolci rádiós médiaszolgáltatási lehetőségekről indíthat pályázati eljárásokat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.

2022. május 12.

Nőtt az ügyek száma a Kecskeméti Törvényszéken

Az országos 3,1 százalékos átlagot meghaladó, 4,6 százalékos volt az érkezett ügyek számának növekedése a Kecskeméti Törvényszék illetékességi területén működő bíróságokon – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Kecskeméten.

2022. május 12.

ÁSZ: finomításra szorulnak a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó részletszabályozások

A jogszabályok egyértelműen megkövetelik a fenntarthatósági követelmények figyelembevételét az uniós forrásokból támogatott beruházások megvalósítása során, míg a tisztán költségvetési forrásokból támogatott beruházásokra vonatkozó szabályozások előírnak ugyan a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó elvárásokat, de a részletszabályozások további kidolgozásra, finomításra szorulnak – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Az állami beruházások hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez című elemzésében.