A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Az információszabadság hazai gyakorlatának feltérképezése és hatékonyságának növelése”
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A projekt célja alkalmazott kutatások mentén az információszabadság hazai gyakorlatának érvényesülését megvizsgálni és a szükséges optimalizációs javaslatokat kidolgozni.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el 1 milliárd forint értékben: megvalósítja a KÖFOP-2.2.6-VEKOP-18-2019-00001 azonosítószámú „Az információszabadság hazai gyakorlatának feltérképezése és hatékonyságának növelése” című kiemelt projektet. A projekt célja alkalmazott kutatások mentén az információszabadság hazai gyakorlatának érvényesülését megvizsgálni és a szükséges optimalizációs javaslatokat kidolgozni.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a személyes adatok védelme mellett felel az információszabadság, mint alapjog érvényesüléséért. A hazai, több évtizedes múltra visszatekintő gyakorlat átfogó vizsgálata elengedhetetlen annak érdekében, hogy felszínre kerüljenek a jog érvényesülését hátráltató tényezők. Ezek beazonosítását követően célzott megoldási javaslatok megfogalmazásával a közérdekű információk nyilvánossága optimalizálható.
A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program keretében megjelent „Jogszabályban rögzített közzétételi kötelezettségek alá eső adatok körének felülvizsgálata” című (KÖFOP-2.2.6-VEKOP-18 kódszámú) felhívás nevesített kedvezményezettjeként a Hatóság célul tűzte ki az információszabadság mint alkotmányos alapjog magyarországi állapotának teljes körű, tudományos alapú feltérképezését és a kutatási megállapítások alapján a jogi és egyéb szolgáltató környezet javítását célzó koncepciók, javaslatok és egyéb eszközök kidolgozását. A projekt pozitív hatást gyakorol a szolgáltatói szemlélet és az etikus működés megerősítésére a közszolgálatban, és emellett közvetlenül összefügg a közigazgatási folyamatok átláthatóságának javításával.
A négy nevesített vizsgálandó célterület:
- önkormányzati nyilvánosság
- központi közigazgatás nyilvánossága,
- a közigazgatáson kívüli, de közpénzekkel gazdálkodó és/vagy közfeladatot ellátó szervezetek nyilvánosságra tartozó tevékenysége,
- azok a jogi eszközök és mechanizmusok, melyekkel elősegíthető (kikényszeríthető) a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való teljes körű hozzáférés.
A hazai és nemzetközi vizsgálatokat a NAIH információszabadság szakértőinek felügyeletével egy közel 60 fős szakértői csapat végzi. Az eredményeket a címzett jogalkotói, illetve jogalkalmazói célcsoportoknak és állampolgároknak szóló gyakorlati megoldások, javaslatok, ajánlások összegzik, melyek reményeink szerint a hatékonyságot növelik majd. Az eredménytermékek 2022 közepétől folyamatában elérhetőek lesznek a NAIH honlapján.
2021. március 24-én sikeresen lezajlott a projekt nyitókonferenciája (a járványhelyzet miatt a hatályos intézkedések betartásával online formában), melyen csaknem 80 szervezet, közel 150 fővel képviseltette magát. Dr. Péterfalvi Attila, a Hatóság elnöke nyitó beszédében kiemelte, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférést garantáló alkotmányos alapjog elmúlt 30 éves hazai története számos tapasztalattal szolgál. Emiatt is hiánypótló projektről van szó: a tájékoztatási kötelezettségek gyakorlati megvalósulásának átfogó, országos és minden kötelezetti kört érintő vizsgálata időszerűvé vált Magyarországon. A projekten belül erre a vizsgálatra nyílik lehetőség, így az információszabadság hatékony érvényesülését a jövőben nagymértékben támogathatja és megalapozza egy pontos, célcsoportspecifikus, átfogó helyzetkép. Az átláthatóság növelését szolgáló projekt a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok elérhetőségének könnyítésére, a tájékoztatás javítására fókuszál és ezen keresztül az információszabadság társadalmi kontroll funkcióját erősíti.
Dr. Sziklay Júlia, a projekt szakmai vezetője és a Hatóság Információszabadság főosztályának vezetője előadását Teréz anya gondolataival indította: „Becsületesség és átláthatóság – bár támadhatóvá, sérülékennyé tesz, mégis csak ez a helyes út”. Hangsúlyozta, hogy az információszabadság jog és kötelezettség: mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, ugyanakkor a közfeladatot ellátó szerveknek/személyeknek lehetővé kell tenni, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat – a vonatkozó törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse és terjeszthesse. Ugyanilyen fontos a közpénzek és a nemzeti vagyon kezelőinek a nyilvánosság előtt történő elszámolása, elszámoltatása. Kiemelte, hogy a Hatóság alkotmányos feladata a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése. Jelen projekt is abból az alap értelmezésből indul ki, hogy a közérdekű adatok szolgáltatása állami kötelezettségként egyfajta közszolgáltatás, mely jól illeszkedik a szolgáltató állam koncepcióhoz.
A Hatóság által megvalósítandó fejlesztés tehát a tájékoztatási és adatközlési kötelezettség teljesítésének átfogó és minden érintettre kiterjedő vizsgálatával indul. Janza Frigyes, a kutatások szakmai megvalósítását támogató konzorcium vezetője elmondta, hogy a feladat komplexitásának megfelelően számos kutatás módszertani eszközt alkalmazva valósulnak meg a felmérések a három nevesített célcsoport körében, amely során a megvizsgálják és elemzik az egyes adatközlők közzétételi kötelezettségének gyakorlatát, a közérdekű adatigénylések teljesítésével kapcsolatos tapasztalatokat. Továbbá, a projekt negyedik kutatási célterületeként a Hatóság szerepének és jogkörének áttekintésén túl azon jogi eszközök és mechanizmusok is felülvizsgálatra kerülnek, melyekkel elősegíthető (kikényszeríthető) a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokhoz való teljes körű hozzáférés.
A kutatások eredményeként a hatékonysági vagy egyéb jogalkalmazási, jogkövetési problémák, valamint az átláthatóságot hátráltató tényezők beazonosítása a valós adatok alapján megtörténik, ezt követi a problémák kezeléséhez szükséges beavatkozások, optimalizációs folyamatok kidolgozása. A Hatóság így megbízható képet kap arról, hogy országos szinten mennyire érvényesül az információszabadság, mik a problémás területek és ezeken milyen eszközökkel lehet segíteni. Az adatkezelőket a különféle érintett célcsoportoknak szóló útmutatók, kézikönyvek fogják támogatni, továbbá javaslatok és ajánlások készülnek a döntéshozók és jogalkotók számára a sikeresebb jogérvényesítés érdekében. Az információszabadság iránt érdeklődők számára egy online tájékoztató felület készül. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
A rendezvényen elhangzott előadások diasora IDE kattintva érhető el.”
(naih.hu)