Az online bevásárlás akadálymentesítéséért pereltek, sikerrel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróság elutasította egy áruházlánc keresetét, amelyet az az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) – mint az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogutódja – által hozott egyik határozattal szemben nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre, olvasható a törvényszék Jogászvilághoz eljuttatott közleményében.

A támadott határozatban az alperes AJBH megállapította, hogy az alapeljárást megindító – ún. érdekelt – magánszeméllyel szemben a felperes áruházlánc megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és fogyatékosságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg azzal,
hogy a látássérült személyek számára nem tette egyenlő eséllyel hozzáférhetővé az online bevásárlást. A magánszemély azt sérelmezte, hogy az áruházlánc az általa nyújtott közszolgáltatás során nem teremtette meg a képernyőolvasó szoftver használatának lehetőségét.

A törvényszéken folyó közigazgatási per tárgya az alperesi határozat jogszerűségének elbírálása volt a keresetben felhozott érvek alapján. A felperes a határozat megsemmisítését kérte, álláspontja szerint ugyanis az áruház nem minősül közszolgáltatónak. Mivel nem lát el állami vagy önkormányzati
feladatokat, ezért nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége a honlap akadálymentesítésére.

A törvényszék a felperes keresetét – mint megalapozatlant – elutasította. Döntésében hangsúlyozta, hogy a létfenntartáshoz szükséges alapvető élelmiszerek biztosítása a közellátás fogalma alá tartozik, hiszen az élelmiszerellátás biztosítása minden társadalom működésének alapvető feltétele. A jogalkotói célt figyelembe véve a törvényszék megállapította, hogy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § f) pontjának fe) alpontja a magánszféra egyes szolgáltatásaira is kiterjesztette a közszolgáltatások körét. Lásd: „4. § E törvény alkalmazásában {…} f) közszolgáltatás: {…} fe) minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható {…}.” A hivatkozott jogszabály alapján tehát a felperes közszolgáltatást nyújt, amelynek során köteles az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására.

A fentiekre tekintettel a Fővárosi Törvényszék szerint az alperes jogszerűen állapította meg a közvetlen hátrányos megkülönböztetés megvalósulását, továbbá jogszerűen kötelezte a felperest a jogsértő állapot megszüntetésére.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága