Az online jegyvásárlás buktatói

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. december 17.
Címkék: , , ,
Rovat:
A Gazdasági Versenyhivatal a hozzá érkező piaci jelzések alapján nagyobb körültekintést javasol a fogyasztók számára online jegyvásárlásaik lebonyolításakor.

Az ünnepi időszakban különösen sokan látogatják az online jegyértékesítő oldalakat. A jegyeket árusító portálokkal szemben jogi elvárás, hogy teljes körűen és átlátható módon tájékoztassák látogatóikat a rendezvények árairól, illetve a jegyáron felül fizetendő elemekről.

A GVH-hoz érkező piaci jelzések alapján azonban gyakori, hogy a fogyasztó a hirdetettnél magasabb végső árat fizet az általa vásárolt jegyért. A hatóság ezért azt ajánlja a fogyasztóknak: szánjanak elegendő időt és figyelmet a megfontolt döntéshozatalra, és alaposan tekintsék át a vásárlás feltételeit, különös tekintettel a végső árat meghatározó esetleges egyéb díjakra és költségekre.

A GVH egyúttal felszólítja az online jegyértékesítéssel foglalkozó vállalkozásokat, hogy – élve a technológiai lehetőségekkel is – törekedjenek a fogyasztók számára érthető, átlátható és pontos tájékoztatásra az általuk kínált termékek és szolgáltatások díjaival, azok összetevőivel kapcsolatban.

A hatóság észlelte, hogy az alábbi körülmények akadályozhatják a fogyasztók tájékozott döntéshozatalának folyamatát:

  • A hirdetésben nem tüntetik fel a megjelölt jegyáron felül fizetendő tételeket (kezelési költség, foglalási díj és ÁFA), amelyek a megrendelés folyamatában is csak nehezen észlelhetők (pl. apró betűsek).

  • Az oldal kizárólag angol nyelven jeleníti meg szabályzatait, nem biztosítja a magyar nyelvű ügyintézés lehetőségét annak ellenére, hogy a honlapon a vásárlást megelőzően választható nyelv a magyar.

  • A jegyvásárlási folyamatban fizetendő egyéb – akár azonos szolgáltatásokért felszámított, ám különböző elnevezésű (pl. tranzakciós díj, kényelmi díj, jegykiállítási díj, adminisztrációs költség) – költségek ténye, illetve mértéke nem átlátható a fogyasztók számára. E költségek néha csak a vásárlási folyamat legutolsó szakaszában jutnak a fogyasztó tudomására.

  • Bizonyos lényeges információk esetenként csak az Általános Szerződési Feltételekből (ÁSZF) ismerhetők meg. E dokumentum szerkezete és szövegezése azonban nehezíti a könnyű és gyors értelmezést.

  • Egyes weboldalak csak fogyasztói regisztrációval (pl. név, e-mail cím, telefonszám, számlázási adatok megadása) teszik lehetővé a foglalási folyamat megkezdését, holott ezek az információk csak a vásárláshoz lennének szükségesek.

  • A foglalási folyamat utolsó lépéseként – a fizetés megkezdése előtt – a fogyasztó „bejelöléssel” fogadja el a további kattintással teljes tartalmukban elérhető szabályzatokat (pl. ÁSZF, adatkezelési szabályzat, vásárlói tájékoztató).  Ezekkel viszont jellemzően a foglalási folyamat e szakaszában találkozik először. A fizetés lefolytatására meghatározott idő (általában 20-25 perc) ezért nem feltétlenül elegendő a jogi kifejezésekkel tarkított, nem strukturált szabályzatok áttekintéséhez, értelmezéséhez.
    (gvh.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Veszélyes az új szerzői jogi irányelv a lengyel kormány szerint
2019. május 24.

A lengyel kormány panaszt tett a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál az uniós szerzői jogi irányelv módosítása miatt - közölte pénteken a lengyel külügyi tárca szóvivője. Varsó attól tart, hogy a Lengyelországban ACTA2-nek nevezett uniós szabályozás a szólásszabadságot veszélyezteti.

Uniós támogatás visszafizetéséről döntött a Kúria
2019. május 24.

Uniós támogatás visszafizetéséről döntött a Kúria

Az ajánlattevővel megkötött szerződés hiányossága utóbb már nem pótolható. A felperes a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét megsértette, amelynek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérültek.