Az ügyáthelyezéseket értékelte az OBH


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ügyáthelyezés hatékony intézmény volt, a még folyamatban lévő áthelyezett ügyek további sorsáról az adott ügyben eljáró bíró dönt – ez áll az Országos Bírósági Hivatal honlapján közölt szakmai állásfoglalásban.


A Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla indítványára a 2011-ben és 2012-ben 55 újonnan érkezett ügyben került sor másik azonos hatáskörű bíróság kijelölésére. Az ügyáthelyezéssel érintett perek 70 százaléka már jogerősen lezárult. A Fővárosi Törvényszék 2012. évi indítványa szerint a büntetőügyekben az első tárgyalásokat legfeljebb az év utolsó hónapjában tudták volna megtartani. Az ügyáthelyezés intézménye hozzájárult ahhoz, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélkezése 2013-ra lényegesen időszerűbbé vált és az országos átlagot megközelíti.

Az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatában a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénynek és a büntetőeljárásról szóló törvénynek egyes – hatályban már nem lévő – rendelkezéseit semmisítette meg. Az Alkotmánybíróság az OBH elnökének a bíróságot kijelölő határozatait nem semmisítette meg, ezt az indítványt visszautasította.

Abban a kérdésben, hogy az Alkotmánybíróság határozatának van-e és milyen kihatása a még folyamatban lévő ügyekre az adott ügyben eljáró bíró dönthet. A bírák a döntéseiket a jogszabályok és a legjobb szakmai meggyőződésük alapján hozzák meg. Az Alkotmánybíróság határozatában maga is kiemelte, hogy „az eljáró bíróságok kijelölésének kérdése nincs befolyással az alapügy mikénti eldöntésére”. Ez megerősíti azt, hogy a bírói függetlenség nem földrajzi kategória: valamennyi bíró független, minden ügyben befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül köteles eljárni.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 13.

MOKK: Tovább nőtt a végrendelkezők száma idén

Csaknem tíz százalékkal többen végrendelkeztek közjegyző közreműködésével az idei első félévben, mint egy évvel korábban. A tapasztalatok szerint gyakran végrendelkeznek olyan házaspárok, akik egyikük halála esetére szeretnék biztosítani a másiknak járó vagyont. Hiába élnek ugyanis vagyonközösségben, ha egyikük nevén van egy ingatlan, egy bankszámla, egy cég vagy egy autó, és a többi örökös nem ismeri el a túlélő házastárs tulajdonjogát, végrendelet vagy házassági vagyonjogi szerződés hiányában csak a bíróságon érvényesítheti házassági vagyonközösségi igényét  – olvasható a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közleményében.

2024. november 12.

Milyen lakásra vehető fel jövőre hitel 10 százalékos önerő mellett?

Megjelent az MNB rendelet, amely bemutatja, hogy a lakásvásárlók, épírkezők, otthonukat felújítók milyen feltételekkel kaphatnak 2025-től energiahatékony ingatlanra 10% önerő mellett lakáshitelt. Az előzetes várakozásoknak megfelelően bizonyos esetekben a jövedelmet is nagyobb mértékben terhelheti meg a kölcsön törlesztőrészlete – olvasható a Bankmonitor közleményében.