Az új Pp. és a HR feladatai: ami lemarad, kimarad

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. szeptember 25.
Címkék: ,
Rovat: ,
Elsőre meglepőnek tűnhet, de HR feladatokat látunk az új, idén januárban hatályba lépett 2016. évi CXXX. törvény, azaz a polgári perrendtartás kapcsán.

Arról valószínűleg már sokan hallottak, hogy az ügyvédek életét „pokollá” teszik az új szabályok, a szélsőségesen formalista visszautasítások a bíróságok részéről (pl. az ügyvéd e-mail címe és telefonszáma nem a megfelelő sorrendben kerültek a keresetlevélben feltüntetve stb.), de arról talán jogász berkeken kívül kevesebben hallottak, hogy mennyire megváltoztak a bizonyítás szabályai az új eljárásjogi törvényben.

A „régi” Pp. hatálya alatt az ügyvéd, és az általa képviselt munkáltató sok esetben taktikáztak azzal, hogy egyes bizonyítékokat mikor, a per mely szakaszában terjesztenek elő. Ennek számos oka lehetett. Elképzelhető volt, hogy a bizonyítékként felhasználandó okirat ugyan alapvetően a munkáltató álláspontját támasztotta alá, azonban annak egy-két mondata az ellenfél álláspontját erősítette. Az ilyen „kétélű” bizonyítékokat hasznos lehetett visszatartani. A másik gyakori ok a bizonyíték-visszatartásra az volt, hogy a munkáltató meg kívánta előzni azt, hogy a bizonyíték kapcsán a munkavállaló manipulációkba kezdjen, pl. hamis tényelőadást tegyen. Ezt a bírói gyakorlat gyakran annak ellenére elnézte, hogy a bizonyítékok előterjesztésével való indokolatlan késedelmeskedést a korábbi törvény is szankcionálni rendelte.

Sajnos azonban a bizonyítékok késői csatolásának leggyakoribb oka nem a taktikázás, hanem a felek felkészületlensége volt, ti. nem kevésszer fordult elő, hogy fontos bizonyítékokat a munkáltató csak késve adott át az ügyvédnek, de az is, hogy a felperes munkavállaló által késedelmesen előterjesztett bizonyítékra kellett a per késői szakaszában bizonyítékkal, bizonyítási indítvánnyal reagálni. Ez a perek komoly elhúzódását eredményezte.

A fenti, régi Pp-s világ idén januárban egy csapásra megszűnt. Az új Pp. alatt – nagyon kevés kivételtől eltekintve – rögtön a per elején (a keresetlevélben, az írásbeli ellenkérelemben, illetve legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson) minden bizonyítékot csatolni kell, és a peres félnek igazmondási kötelezettsége van. Ráadásul mindezt úgy, hogy a keresetlevél kézhezvételét követően a valamennyi tényelőadást felvonultató, a nem kevés – sokszor valóban formalista – alakiságnak megfelelő alperesi ellenkérelmet, viszontkeresetet, illetve beszámítást 45 napon, sőt, ha a keresetlevélben a megszüntetett munkaviszony helyreállítását is kérik, mindössze 15 napon belül elő kell terjeszteni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha keresetlevél érkezik, akkor azt lényégben azonnal a cég ügyvédjének/munkajogászának továbbítani kell. Ha nincs ilyen, akkor a keresetlevél beérkezését követő legrövidebb időn, de lehetőleg legkésőbb egy héten belül találni kell egy ügyvédet a per vitelére.

Ezzel párhuzamosan – akár még az ügyvéd megtalálása előtt is – össze kell szedni az összes olyan iratot és egyéb bizonyítékot, amely a védekezés, a munkavállalóval szemben fennálló követelés, és általában a per szempontjából fontos lehet. Itt hangsúlyoznám, hogy meg kell arról győződni, hogy tényleg minden iratot, bizonyítékot és követelést összeszedtünk-e (ideértve pl. a lehetséges tanúkat is), hiszen sajnos könnyen elképzelhető, hogy a per későbbi szakaszában ezek már nem terjeszthetőek elő.

Arra is gondoljunk, hogy az ügyvédnek a rendkívül bonyolult alakiságú bírósági irat elkészítéséhez kellő időre (reálisan akár több hétre) van szüksége, éppen ezért fontos az, hogy a keresetlevél kézhezvételét követően a fentieket azonnal elvégezzük. Azzal is segítjük a jogi képviselő munkáját, ha e bizonyítékokat digitalizáljuk, hiszen a jogi képviselőnek a bizonyítékokat elektronikus úton kell előterjesztenie.

Az új Pp. ráadásul további kellemetlen meglepetésekkel szolgál.

Munkaügyi perben ugyanis a munkáltatónak kell bizonyítania

a) a kollektív szerződés, az igény elbírálásához szükséges belső szabályzatok, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a munkáltató működési körében keletkezett okiratok tartalmát,
b) az igényelt juttatással összefüggő számítások helyességét, ha az vitatott és
c) – bérvita esetén – a juttatás megfizetését.

A gyakorlatban ez nem mást jelent, mint azt, hogy az adott dokumentumok „elvesztésére”, „rendelkezésre nem állására” a munkáltató az új Pp. alatt nem hivatkozhat. Ha egy irat elveszik vagy nem lelhető fel, és a munkáltató más módon nem tudja annak tartalmát bizonyítani, úgy a bíróság várhatóan a munkavállaló előadását fogja az irat tartalma kapcsán elfogadni.

Ezen okból még az eddigieknél is nagyobb gondossággal kell megőrizni minden releváns humánpolitikai iratot, szabályzatot stb.

Természetesen a fentiek nem jelentik azt, hogy szűk körben a továbbiakban ne lenne mód „pertaktikára”, azonban az valóban csak a korábbinál jóval szűkebb körben, szinte csak kivételesen, a tények, a rendelkezésre álló bizonyítékok és az eljárásjog alapos ismerete mellett lehetséges.

Megállapítható tehát, hogy az új perrendtartás szerinti munkaügyi perekben a sikeres védekezés, illetve igényérvényesítés egyik előfeltétele a HR és az ügyvéd gyors, hatékony és felkészült együttműködése.

A cikk szerzői:

Baranyi Bertold: ügyvéd, egyetemi oktató, eljárásjogász
Fodor T. Gábor: ügyvéd, munkajogász, a Personal Hungary munkajogi szakértője

Kapcsolódó cikkek:


Rabszolgatartó családot tartóztattak le
2019. július 18.

Letartóztattak egy 41 éves nőt, valamint a fiát és egyik lányát, mert a gyanú szerint évek óta több embert is rabszolgaként tartottak és használtak ki Pakodon.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás
2019. július 18.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás

Az elektronikus kapcsolattartás 2013. évi bevezetése óta eltelt 6 és fél évben a bíróságokra érkezett elektronikus beadványok és a bíróságok által elektronikus úton kiküldött kiadmányok száma megközelítette a 7 milliót.