Az új Pp. tapasztalatai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az OBH közzétette az új Pp. alapján megfogalmazott keresetlevek januári statisztikáit. A friss adatokból az látszik, hogy az új Pp. hatálybalépése miatt nem ugrott meg jelentősen a visszautasítások száma.


2018. január 1-jén lépett hatályba az új Polgári perrendtartás (Pp.). Az Országos Bírósági Hivatal az új Pp. hatálya alá tartozó keresetlevelek érkezését és a keresetlevéllel induló peres ügyek befejezését figyelemmel kíséri, és azokról statisztikákat készít.
 
Az adatok szerint 2018. január 1. és 31. között országosan összesen 4833 polgári és gazdasági peres ügy érkezett a bíróságokra. Az új Pp. szerint a bíróságnak a részletes formai és tartalmi előírásoknak meg nem felelő keresetlevelet vissza kell utasítania, azzal, hogy a visszautasított keresetlevél a törvényben szabályozott módon ismételten benyújtható.
Az érkezett 4833 peres ügyből 2018. január 31. napjáig 100 fejeződött be a keresetlevél visszautasításával, amely az összes benyújtott keresetlevélnek alig több mint 2 százalékát érinti.
A bíróságok 2017-ben felkészültek az új perrend alkalmazására és kihívásair, ezért az érkezet ügyek feldolgozása zökkenőmentesen zajlik.
[htmlbox pp_termekek]

Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.