Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria irányításával vizsgálják bírók az új polgári törvénykönyv (Ptk.) alkalmazásával kapcsolatban az ítélkezési gyakorlatban felmerülő problémákat, jogértelmezési nehézségeket – mondta el Kovács Zsuzsanna, a munkálatokat összefogásával megbízott kúriai bíró az MTI-nek.
Az új Ptk. 2014. március 15-én lépett hatályba, ám a korábban létrejött jogviszonyok esetében számos területen még évekig, esetenként akár évtizedekig is a régi kódex rendelkezéseit kell alkalmazni. Ilyenek lehetnek például egyes dologi jogi ügyletek vagy hosszabb idejű szerződések. Az új Ptk. hatályba lépése után három évvel a Kúriára érkező ügyek nagyobb része még a régi törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazását igényli – fűzte hozzá a szakember.
Sok idő kell még ahhoz, hogy az új Ptk. „bejáratódjék” – fogalmazott.
Annak érdekében, hogy ez minél zökkenő mentesebb legyen, bírákból álló önkéntes szakmai csoportok vizsgálják az új rendelkezések, jogintézmények alkalmazását a bírói gyakorlatban, a joggyakorlat fejlődése, egysége szempontjából figyelemreméltó ítéleteket.
A feladat jellegéből adódóan nincsenek határidők. A legfontosabb, hogy az új Ptk. alkalmazása nyomán az alsóbb fokú bíróságokon országszerte jelentkező jogértelmezési nehézségek, az eltérő vagy ellentétes joggyakorlat minél hamarabb napvilágra kerüljön, és így, ha kell, olyan fórumok is foglalkozhassanak vele, amelyek érdemben tudják kezelni a problémákat. Ha indokolt, akkor joggyakorlat-elemző csoport, a Kúria polgári kollégiuma vagy akár jogegységi tanács elé is utalhatók a munkacsoportokban felvetődött kérdések – mondta a kúriai bíró.
Az új Ptk. joggyakorlatát vizsgáló bírói munkacsoportok Darák Péternek, a Kúria elnökének kezdeményezésére alakultak meg tavaly. Az öt csoport munkájában kilencven bíró vesz részt, és mind a négy bírósági szint, a járási, illetve kerületi bírósági, a törvényszéki, a táblai és a kúriai is képviselteti magát. Van személyiségi jogi, család- és öröklési jogi, dologi jogi, a szerződések jogával és a jogi személyekkel foglalkozó csoport is, amelyek munkáját kúriai bírák, illetve főtanácsadók koordinálják – mondta Kovács Zsuzsanna.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
