Bírsággal kényszeríthetik Magyarországot a menekültügyi szabályok betartására


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság az uniós bíróság elé idézi Magyarországot és átalányösszegű pénzügyi szankció, valamint napi kényszerítő bírság kiszabását kéri.

A brüsszeli testület pénteken közleménye szerint azért fordulnak a bírósághoz, mert Magyarország nem tartotta be a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos tavaly decemberi bírósági ítéletet.

Az Európai Unió Bírósága tavaly decemberben úgy ítélte meg, hogy a szerb-magyar határon található tranzitzónákra vonatkozó szabályokról és gyakorlatokról szóló magyar jogszabályok ellentétesek az uniós joggal. A luxemburgi testület megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette maradéktalanul azon kötelezettségét, hogy hozzáférést biztosítson a menekültjogi eljáráshoz.

„Azoknak a nem uniós állampolgároknak, akik a szerb-magyar határon akarták igénybe venni az eljárást, azzal kellett szembesülniük, hogy szinte lehetetlen kérelmük előterjesztése” – fogalmazott a bíróság akkori ítéletében.

EU Jog online

A testület különösen a menekültügyi eljárásokról, a visszatérésről és a befogadásról szóló irányelv rendelkezéseinek megsértését állapította meg.

A bizottság szerint az újabb luxembourgi eljárásra azért van szükség, mert Magyarország „mindmáig nem foglalkozott az ítélet több elemével”. „Nem hozta meg a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosításához szükséges intézkedéseket”, és „nem pontosította azokat a feltételeket sem, amelyek a menekültügyi eljárás keretében benyújtott fellebbezés esetén, a területen maradás jogára vonatkoznak” abban az esetben, ha nem áll fenn „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” – mutatott rá a testület a sajtóközleményben.

Az uniós joggal való összeegyeztethetőségre vonatkozó aggályok alapján az Európai Bizottság még 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ez az Európai Bíróság 2020. december 17-i ítéletével zárult le. Magyarország szerint a magyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós és nemzetközi jognak. A kormány 2021. február 25-én az Alkotmánybíróság elé terjesztette az ügyet, jelezve, hogy annak ítéletéig nem tud eleget tenni az uniós bíróság rendelkezéseinek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága