Bírságolhat az EU gyűlöletbeszédért

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. április 12.
Rovat:

Az EU fogyasztóvédelmi és igazságügyi biztosa szerint az online gyűlöletbeszédre vonatkozó magatartási kódex megváltoztatására van szükség, hogy az internetes cégeket megfelelően lehessen szabályozni és a terrorizmus az extrém megnyilvánulások és a gyermekek jogait sértő bejegyzések eltávolításra kötelezni.


A Facebookkal szemben jelentős bizalomhiány alakult ki az elmúlt hónapok botrányai miatt, főleg miután kiderült, hogy a Cambridge Analytica brit cég jogosulatlanul fért hozzá több millió felhasználó adataihoz. Az Európai Bizottság képviselői is reagáltak a történtekre és az online gyűlöletbeszéd eltávolítására vonatkozó magatartási kódex megváltoztatását, illetve kötelező szabályozás megalkotását helyezték kilátásba.

Az Európai Bizottság szakértői a jelenlegi rendszer hatályon kívül helyezésétől sem zárkóznak el, azonban egyelőre vizsgálják, hogy a közösségi médiából milyen eszközökkel lehet a leggyorsabban eltávolítani a gyűlöletbeszédet.

Věra Jourová, az Európai Biztosság fogyasztóvédelemért és igazságügyért felelős biztosa szerint a jelenleg alkalmazott módszer, amelyben a szolgáltatók eltávolítják a jogsértő tartalmat és tevékenységükről értesítik a felhasználót, láthatóan nem megfelelően működik, hiszen lehetőség nyílt a személyes adatokkal való visszaélésre.

A biztos asszony még a héten kérdéseket fog feltenni a Facebook operatív igazgatójának, Sheryl Sandberg-nek a cég által elkövetett hibákról és azok kijavítására vonatkozó terveiről.

„Megvitatom vele, hogy milyen intézkedéseket kell tenni annak érdekben, hogy a botrány ne ismétlődhessen meg” – nyilatkozta a biztos a Guardiannek. „A gyűlöletbeszédre vonatkozó magatartási kódex megváltoztatását is elképzelhetőnek tartom. Maradéktalanul megkövetelem az EU jogának betartását, ugyanakkor önkéntes együttműködést akarok kialakítani a gyűlöletbeszéd elleni harcban.”

„A magatartási kódex az együttműködési folyamat egyik jelentős állomása volt, de ez a bizalomra épült, amely most csorbult. A Facebooknak dolgoznia kell ennek visszaállításán.”

Mark Zuckerberg az amerikai Szenátus vizsgálóbizottságai előtt kedden esete azt mondta, hogy a gyűlöletbeszéd eltávolítása bonyolult feladat, amelyre a mesterséges intelligenciát egyelőre nem lehet használni. A Facebook év végéig további 20.000 embert fog alkalmazni világszerte a biztonság növelése és az tartalmak ellenőrzése érdekében.

A Facebookot a rohingya kisebbség mianmari üldöztetésével és népirtásával kapcsolatban is érték vádak, miszerint nem tett eleget a gyűlölködő üzenetek eltávolításáért. Az ENSZ népirtást vizsgáló tisztviselője szerint a Facebook volt a rohingyákkal szembeni propaganda fő közvetítője.

A közösségi oldal vezetője ezekre a vádakra is reagált és megígérte, hogy a tartalmak eltávolítása érdekében burmai nyelven beszélő embereket fognak alkalmazni, illetve részvét fejezte ki a népirtás áldozatainak.

A kötelező szabályozással azonban nem minden tagállam várta meg az EU egységes fellépését. Németországban például 50 millió euróig terjedő bírság is kiszabható, ha a cégek nem távolítják el az illegális tartalmakat.

Vera Jourová nem tartotta valószínűnek, ugyanakkor nem is zárta ki, hogy az EU hasonló szabályozást léptet életbe. A biztos aggályosnak tartaná ezt a megoldást, mert a gyűlöletbeszéd kötelező eltávolítása magas bírságok mellett cenzúrába csaphatna át.

„Még dolgozunk a lehetséges jogi megoldásokon, de a terrorizmussal, a jogsértő tartalmakkal és a gyermekek jogaival való visszaéléssel kapcsolatban szigorúbb szabályokra van szükség. Ez szankciók kiszabását jelenti, ha a közösségi médiaoldal tartalmait nem ellenőrzik és nem távolítják el ezeket a tartalmakat.”

(theguardian.com)

[htmlbox gdpr_komm]

 

 

Kapcsolódó cikkek:


Letartóztatták a gyermekeit erőszakoló korábbi életfogytost
2018. szeptember 21.

A Heves Megyei Főügyészség indítványára letartóztatásba helyezte a bíróság azt az 59 éves férfit, akit a rendszerváltás előtti évtizedekben elkövetett gyilkosság miatt 1980-ban életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek. 

Sulyok: az alkotmányjog a mindennapi élethez kapcsolódik
2018. szeptember 21.

Sulyok: az alkotmányjog a mindennapi élethez kapcsolódik

Az alkotmányjog oktatásánál oda kell figyelni arra, hogy az olyan absztrakt fogalmakat, mint az egyenlőség, szabadság, jogbiztonság a valós, hétköznapi élethez kössék - hangoztatta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az alkotmányjogot oktatók I. találkozóján.