Börtön jár az antiszemitizmusért Romániában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Börtönnel büntetik az antiszemita megnyilvánulásokat ezentúl Romániában, annak a bukaresti képviselőházban csaknem egyhangúlag – egyetlen tartózkodás mellett – elfogadott törvénynek az alapján, amelyet hétfőn hirdetett ki Klaus Iohannis államfő.


A törvénytervezetet közösen terjesztette elő a román parlament valamennyi frakciójának egy-egy törvényhozója. Indoklásuk szerint az interneten és közösségi fórumokon terjedő antiszemitizmus megfékezése érdekében szükség van arra, hogy az – idegengyűlölet büntetéséről rendelkező – általános rendelkezéseken kívül a zsidósággal szembeni gyűlöletkeltés visszaszorítására és megelőzésére külön jogszabályt hozzanak.

 A törvény kezdeményezői szerint a jogszabály azt az egységesített meghatározást használja az antiszemitizmusra, amelyet a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) 31 országa 2016-ban, a román soros elnökség idején, Bukarestben fogadott el. Ennek megfelelően antiszemitizmusnak – zsidók elleni gyűlölködésnek – minősül minden olyan fizikai vagy szóbeli megnyilvánulás, amely a zsidók vagy a zsidó közösségi és egyházi intézmények ellen irányul.

A most kihirdetett törvény értelmében Romániában ezentúl három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják az antiszemita megnyilvánulásokat és az antiszemita jelképek nyilvános terjesztését, illetve háromtól tíz évig terjedő börtönnel az antiszemita jellegű szervezetek létrehozását vagy azok pénzelését. A törvény büntetlenséget biztosít azoknak, akik elkövették ugyan ezeket a bűncselekményeket, de – még a hatósági leleplezés előtt – feljelentik az antiszemita szervezkedés többi résztvevőjét.

Románia csak a kétezres évek elején ismerte el, hogy a Ion Antonescu vezette egykori bukaresti kormány felelős volt több mint negyedmillió zsidónak az 1941-44-es időszakban végrehajtott legyilkolásáért.

A román kormány a NATO-csatlakozási tárgyalások idején, 2002-ben fogadott el sürgősségi rendeletet a háborús bűnösök, fasiszta jelképek népszerűsítésének tilalmáról, a holokauszttagadás büntetéséről. Egy 2014-es törvénymódosítás szerint a holokauszt következményeinek „nyilvánvaló minimalizálásáért” is hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetés vagy bírság jár.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

 

Az antiszemitizmust büntető törvény még kihirdetése előtt arra ihlette a bukaresti parlament 39 – ellenzéki és kormánypárti – törvényhozóját, hogy a jogszabályt szinte szóról szóra lemásolva, az antiszemita szót behelyettesítve, törvénytervezetet terjesszenek a parlament elé a „románellenes” megnyilvánulások és szervezkedés büntetéséről, így szabva gátat az olyan jelképhasználatnak és rendezvényeknek, amelyek sértik a románságot.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.