Börtönbe megy a bombával fenyegetőző férfi


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék 2019. június 12-én nyilvános másodfokú ülésen 1 év 2 hónap börtönbüntetésre enyhítette annak a férfinak a büntetését, aki 2018 májusában bombariadót okozott egy budapesti bevásárlóközpontban.

Az ítéleti tényállás szerint a vádlott 2018. május 29-én 11 óra 30 perc körüli a 112-es segélyhívó számra azt a valótlan bejelentést tette, hogy a bevásárlóközpontban bombát helyezett el, ami 14.00 órakor robbanni fog. A vádlott ezt a bejelentést a bevásárlóközpont telefonszámára 11 óra 44 perc és 12 óra 13 perckor, a 112 segélyhívószómra 12 óra 14 perckor megismételte. A kiürítési feladatokban 61 fő végrehajtó-állomány és 5 fő parancsok vett részt. A bevásárlóközpont 16 óra 20 perckor került megnyitásra a vásárlóforgalom részére.

Az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság a vádlottat közveszéllyel fenyegetés bűntettének minősített esetében – a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta – mondta ki bűnösnek, amiért 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság egyúttal elrendelte a vádlottal szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is. Az ítélet ellen a vádlott jelentett be fellebbezést, a védője téves jogi minősítés miatt, valamint enyhítés érdekében fellebbezett.

A másodfokú bíróság megváltoztatta a vádlott terhén megállapított bűncselekmény minősítését és a kiszabott büntetését 1 év 2 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra enyhítette. Minden egyéb vonatkozásban helyben hagyta az elsőfokú ítéletet.

Indokolásában a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a pontosan megállapított tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, de a cselekmény jogi minősítése téves. A minősített eset megállapíthatóságának feltétele a köznyugalom ténylegesen bekövetkező súlyos megzavarása, mint eredmény, amely a jelen esetben nem következett be. Kétségtelen, hogy a bevásárlóközpontot kiürítették, mely nagy számú vásárlót érintett, mely az embereknek kellemetlenséget okozott, de az érintetteken és a bevásárlóközpont közvetlen környezetén kívül semmilyen zavart nem keltett, pánikot, rémületet nem idézett elő. Az érintettek inkább rezignáltan vették tudomásul, hogy el kellett hagyniuk az épületet. A fentiekre tekintettel a köznyugalom súlyos megzavarása mint minősítő körülmény nem állapítható meg. A helyes jogi minősítés a közveszéllyel fenyegetés bűntettének alapesete, amelynek büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés. A másodfokú bíróság mellőzte a súlyosító körülmények közül a más büntetőeljárás hatálya alatti elkövetésre utalást, mivel a folyamatban lévő ügyekben jogerős elítélésre nem került sor. További enyhítő körülményként vette figyelembe azt is, hogy a vádlott több mint fél évig volt letartóztatásban. A bíróság hangsúlyozta, hogy mivel a vádlott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el a bűncselekményt, ezért kizárólag végrehajtandó büntetés kiszabására kerülhetett sor, melynek formája a cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel szabadságvesztés. A másodfokú bíróság a cselekmény enyhébb minősülésére és a pontosított bűnösségi körülményekre figyelemmel a kiszabott börtönbüntetést enyhítette.

Az ítélet jogerős.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 15.

Hová lehet fordulni, ha a szolgáltató korlátozza vagy törli a közösségi profilt?

Az online platformok használatakor – ideértve a közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülnek egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk törlésével, de akár a profiljuk korlátozásával is anélkül, hogy az érintett szolgáltató a döntését indokolta volna. Augusztus óta ilyen esetben egy peren kívüli vitarendezésre létrehozott, szakmailag független testülethez, az Online Platform Vitarendező Tanácshoz (OPVT) lehet fordulni.

2024. október 15.

„Halaszthatatlan a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének rendezése!”

A címben szereplő állásfoglalásukat alátámasztó adatokat és tényeket mutattak be a Fővárosi Törvényszék vezetői azon a háttérbeszélgetésen, amelyet 2024. október 14-én tartottak Budapesten. A rendezvényen a bíróságok működését napjainkban leginkább érintő kérdésekről beszéltek a megszólalók: röviden ismertették az ítélkező tevékenységet alapvetően befolyásoló jogszabályváltozásokat, majd szó esett az igazságügyi alkalmazottak nagyarányú elvándorlásának okairól és következményeiről.