Börtönbe megy a bombával fenyegetőző férfi

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. június 12.
Címkék: ,
Rovat:
A Fővárosi Törvényszék 2019. június 12-én nyilvános másodfokú ülésen 1 év 2 hónap börtönbüntetésre enyhítette annak a férfinak a büntetését, aki 2018 májusában bombariadót okozott egy budapesti bevásárlóközpontban.

Az ítéleti tényállás szerint a vádlott 2018. május 29-én 11 óra 30 perc körüli a 112-es segélyhívó számra azt a valótlan bejelentést tette, hogy a bevásárlóközpontban bombát helyezett el, ami 14.00 órakor robbanni fog. A vádlott ezt a bejelentést a bevásárlóközpont telefonszámára 11 óra 44 perc és 12 óra 13 perckor, a 112 segélyhívószómra 12 óra 14 perckor megismételte. A kiürítési feladatokban 61 fő végrehajtó-állomány és 5 fő parancsok vett részt. A bevásárlóközpont 16 óra 20 perckor került megnyitásra a vásárlóforgalom részére.

Az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság a vádlottat közveszéllyel fenyegetés bűntettének minősített esetében – a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta – mondta ki bűnösnek, amiért 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság egyúttal elrendelte a vádlottal szemben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is. Az ítélet ellen a vádlott jelentett be fellebbezést, a védője téves jogi minősítés miatt, valamint enyhítés érdekében fellebbezett.

A másodfokú bíróság megváltoztatta a vádlott terhén megállapított bűncselekmény minősítését és a kiszabott büntetését 1 év 2 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra enyhítette. Minden egyéb vonatkozásban helyben hagyta az elsőfokú ítéletet.

Indokolásában a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a pontosan megállapított tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, de a cselekmény jogi minősítése téves. A minősített eset megállapíthatóságának feltétele a köznyugalom ténylegesen bekövetkező súlyos megzavarása, mint eredmény, amely a jelen esetben nem következett be. Kétségtelen, hogy a bevásárlóközpontot kiürítették, mely nagy számú vásárlót érintett, mely az embereknek kellemetlenséget okozott, de az érintetteken és a bevásárlóközpont közvetlen környezetén kívül semmilyen zavart nem keltett, pánikot, rémületet nem idézett elő. Az érintettek inkább rezignáltan vették tudomásul, hogy el kellett hagyniuk az épületet. A fentiekre tekintettel a köznyugalom súlyos megzavarása mint minősítő körülmény nem állapítható meg. A helyes jogi minősítés a közveszéllyel fenyegetés bűntettének alapesete, amelynek büntetési tétele 3 évig terjedő szabadságvesztés. A másodfokú bíróság mellőzte a súlyosító körülmények közül a más büntetőeljárás hatálya alatti elkövetésre utalást, mivel a folyamatban lévő ügyekben jogerős elítélésre nem került sor. További enyhítő körülményként vette figyelembe azt is, hogy a vádlott több mint fél évig volt letartóztatásban. A bíróság hangsúlyozta, hogy mivel a vádlott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el a bűncselekményt, ezért kizárólag végrehajtandó büntetés kiszabására kerülhetett sor, melynek formája a cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel szabadságvesztés. A másodfokú bíróság a cselekmény enyhébb minősülésére és a pontosított bűnösségi körülményekre figyelemmel a kiszabott börtönbüntetést enyhítette.

Az ítélet jogerős.

Kapcsolódó cikkek:


Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?
2019. június 17.

Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?

Nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig
2019. június 17.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig

Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.