Brüsszel szigorítaná a kitoloncolási szabályokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egységesítené és szigorítaná az elutasított menedékkérők kitoloncolását szabályozó előírásokat az Európai Bizottság, reformterve alapján a Frontex európai uniós határ- és partvédelmi szervezet felfegyverzett egységei az EU-tagállamok nemzeti hatáskörén átlépve hajthatnának végre műveleteket, és a közösséghez nem tartozó országokban is elláthatnának határőrizeti feladatokat – írta a Die Welt című német lap. Az EU valamennyi tagállamában legkevesebb három hónapra kitoloncolási őrizetbe lehetne venni az elutasított menedékkérőket.

A brüsszeli bizottság még nem nyilvános javaslata szerint a Frontex létszámát 1500-ról 10 ezerre, költségvetését pedig csaknem háromszorosára, 35 milliárd euróra (11 450 milliárd forint) kell növelni a következő, 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklusban.

Brüsszel kiemelten foglalkozik az elutasított menedékkérők kitoloncolásának kérdésével, mert 2017-ben az elutasított és jogerősen távozásra kötelezett menedékkérők csupán 36,6 százalékát juttatták vissza hazájába. Javaslata szerint a hazatoloncolások számának és hatékonyságának növeléséért erősíteni kell a Frontex szerepét, fel kell hatalmazni arra, hogy eljárási szabályokat írjon elő a tagállamoknak, és akár az adott tagállam kormányának beleegyezése nélkül bevesse úgynevezett kitoloncolási egységeit.

A reformterv a szabályok jelentős szigorítását is előirányozza, tartalmazza a többi között, hogy az EU valamennyi tagállamában legkevesebb három hónapra kitoloncolási őrizetbe lehet venni az elutasított menedékkérőket, a kitoloncolásról rendelkező menekültügyi hatósági határozat elleni jogorvoslat határidejét pedig öt napra kell csökkenteni.

A Frontexet a személyzet létszámának növelésével együtt fel kell szerelni fegyverekkel, repülőgépekkel és egyéb járművekkel – áll a brüsszeli javaslatban, amely szerint a megerősített EU-s szervezet bármelyik tagállamban átvehet határigazgatási feladatokat az adott ország kormányának beleegyezése nélkül is.

A Die Welt kiemelte: a korábban megismert bizottsági elképzelésekhez képest új elem, hogy a Frontex az EU-n kívül, úgynevezett harmadik országokban is tevékenykedhetne, az elutasított menedékkérők hazajuttatása mellett az adott ország beleegyezésével határvédelmi műveletekben is részt vehetne.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 13.

Az EU helye a nemzetközi MI-irányítás rendszerében

Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az AI Act (AIA) 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba és ahogyan az egyes rendelkezései szakaszosan alkalmazhatóvá válnak, úgy formálja át az európai szolgáltatási környezetet.

2024. szeptember 13.

A GDPR és a DMA kapcsolódási pontjai

A GDPR és a DMA kapcsolódási pontjait bemutató iránymutatáson dolgozik az Európai Bizottság és az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB).

2024. szeptember 13.

„Az MI olyan, mint egy kalapács”

A mesterséges intelligencia veszélyeiről, konstruktív és etikus használatáról beszélt többek között Rab Árpád jövőkutatót, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöki tanácsadója az Új Médiakultúra Magazinban megjelent interjújában.