Célegyenesben az új szerzői jogi irányelv


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Reuters beszámolója szerint az Európai Unió tagállamainak többsége közös álláspontra jutott a szerzői jogi irányelvet illetően, így már a héten körvonalazódhat a végleges megegyezés és kezdődhet az irányelv szövegezése.

A szerzői jogi irányelvvel kapcsolatos tárgyalások még múlt hónapban akadtak meg, amikor az eu-s tagállamok döntéshozói között törés alakult ki és egyesek a nagy világcégek lobbiját emlegették, amely háttérbe szorítja a kisebb európai cégek érdekeit. Ezért többek között Olaszország, Lengyelország, Málta, Hollandia, Svédország, Finnország, Luxemburg és Szlovákia sem értett egyet az irányelv tervezetével.

Az Európai Bizottság, amely az új szabályozásról szóló vitát útjára indította úgy foglalt állást, hogy az irányelv aktualizálása alkalmas Európa kulturális örökségének védelmére és egyenlő feltételeket teremt a világcégek, kiadók, műsorszolgáltatók és művészek számára.

Az EU egységes digitális piacért felelős biztosa Andrus Ansip Twitter üzenetében üdvözölte, hogy „az EU országai közös többségi álláspontra jutottak, mert szerinte Európa megérdemel egy XXI. század követelményeihez igazodó szerzői jogi szabályozást, amely egyaránt kedvező a tartalomgyártóknak, a platformszolgáltatóknak és az átlagos internet felhasználóknak.”

Az európai lobbyszervezetek is üdvözölték a megállapodást, ugyanakkor szerintük még van mit tenni az európai szerzők jogainak védelme érdekében, a mostani megállapodást kvázi kezdőlépésnek tekintik. Közös nyilatkozatukban úgy fogalmaztak „a bevezetendő szabályozás még mindig jelentős jogbizonytalanságot hordoz a kiadókra nézve, mivel nem szabályozza a sajtótermékek hírportálok és keresőmotorok általi felhasználásának szabályait, amelynek alapvető célnak kellene lennie.”

A fentiek ellenére mégis kerültek olyan rendelkezések az új irányelv tervezetébe, amelyek komoly vitákat generálnak. Az irányelv például előírná a nagy világcégek számára, hogy fizessenek jogdíjat a szerzőknek a hírrészletek megjelenítéséért, illetve a közösségi média és tartalommegosztó portálok esetében olyan szűrőket kellene alkalmazni, amelyek megakadályozzák a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak feltöltését.

A német kalózpárti Julia Reda európai parlamenti képviselő kritizálta a Franciaország és Németország által a kisebb cégekre vonatkozóan szorgalmazott megállapodást, mert szerinte az extrém követelményeket támaszt minden három évnél régebbi platform számára, amikor előírja, hogy automatikusan cenzúrázzák a felhasználóik által feltöltött tartalmakat, illetve az újonnan induló portálok fejlődését is visszaveti a felesleges szabályok előírásával.”

Az EU tagországok képviselőinek az üzleti platform szabályozásban is sikerült közös nevezőre jutniuk, amelynek fő célja a nagy világcégek lobbyerejének visszaszorítása, így a héten már erről is tárgyalhatnak az EU jogi szakértőivel és a Bizottsággal.

A Bizottság a múlt évben tette közzé, hogy olyan szabályozás bevezetését tervezi, amely korlátok közé szorítaná az alkalmazásboltokat, keresőmotorokat, internetes webáruházakat, szállásfoglaló oldalakat, annak érdekében, hogy visszaszorítsák az általuk folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot és egyenlő feltételeket biztosítsanak az internetes és hagyományos vállalkozások számára.

(reuters.com)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.