Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Felkérte a kormány az Igazságügyi Minisztériumot, hogy – a Pénzügyminisztériummal és az OBH-val együttműködve – készítsen elő egy valamennyi bírót érintő jelentős fizetésemelési javaslatot – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely az e heti Kormányinfón méltatlannak nevezte a bírók jelenlegi fizetési helyzetét, s azt mondta: a kabinet szándéka szerint legkésőbb 2020. január 1-jével új bértáblát vezetnek be.
A fő probléma, amire ma a tárcavezető is utalt, az, hogy a magyar bírók teljesítményüket illetően Európa élmezőnyéhez tartoznak, a fizetésük tekintetében viszont sereghajtók, s ezen az elmúlt évek háromszor 5 százalékos béremelése sem tudott érdemben változtatni.
Ismert, hogy az OBH megalakulása óta sürgeti a bírói illetményrendszer reformját, amihez szakmai anyagokat, terveket és elemzéseket is készített. Az OBH elnöke legutóbb idén októberben fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, ahol kezdeményezte egy közös szakértői bizottság felállítását. Ennek feladata a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosításának előkészítése.
Az OBH a bírósági elnöki értekezlet által is jóváhagyott koncepció alapján elkészített egy részletes indokolással ellátott, szövegszerű törvénymódosító-javaslatot. Ez alapjaiban változtatná meg a bírói illetmény megállapításának rendszerét, és hosszú távon biztosítaná a bírói hivatás méltóságának megfelelő és a bírósági szervezet teljesítményét tükröző bérezést.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
