CEU-törvény: még egy szigorítás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külföldi egyetemek működéséhez szükséges nemzetközi szerződés föderatív államokat érintő pontosítására fogadott el változtatásokat a felsőoktatási törvény módosításához az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége hétfő esti ülésén. A változtatás szigorít az előterjesztésben megfogalmazott határidőkön is. 

A kivételes eljárásban tárgyalt javaslathoz – amelyről így már várhatóan kedden szavaz a Ház -, a bizottság egy olyan változtatást tett, amely szerint ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek.  

Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatályba lépését követő fél éven belül meg kell kötni. A bizottsági módosítás a hatálybalépést is előbbre tolja, szeptember 1-je helyett a kihirdetést követő napra teszi ezen passzus esetében. 

A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat, ez az eredetileg benyújtott javaslatban még 2018 szeptemberében következett volna be.

A bizottság előtt Palkovics László oktatási államtitkár – Répássy Róbert fideszes alelnökkel együtt – azt hangsúlyozta, hogy a változtatás nem érinti a Közép-európai Egyetemet (KEE), az nem fog megszűnni, nem kerül ki a felsőoktatási törvény intézményeket felsoroló mellékletéből. Hozzátette: a sokak által emlegetett CEU, illetve KEE azonban kettős identitással bír, míg Magyarországon az utóbbi szerepel a törvényben, vesz fel és oktat hallgatókat, alkalmazza tanárait, addig a CEU az Egyesült Államokban van bejegyezve, miközben ott nem folytat semmilyen képzést. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Kijelentette: azt a problémát, hogy az anyaországbeli képzés hiányában jogszerűen működik-e a külföldi egyetem Magyarországon, már 1993-ban Mádl Ferenc akkori oktatási miniszter felvetette, az egyetem magyarországi engedélyezéséről szóló döntés előkészítésekor. 

Szerinte az egyetem kettős identitását nem ismerik azok, akik a fennmaradásáért tüntetnek, mert, mint mondta, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke – aki felajánlotta közvetítő segítségét – sem tudott arról. Hozzátette: azt akarja elkerülni, hogy a hallgatók tisztázatlan viszonyok között tanuljanak. 

Répássy Róbert azt hangsúlyozta: a magyar egyetemek számára hátrányos az a megkülönböztetés, hogy míg ők csak magyarországi diplomát adnak ki, addig a CEU amerikait is. Megjegyezte: nem tartja kizártnak, hogy az intézmény pótolni tudja azokat a hiányosságokat, amelyekkel fenntarthatja ezt az előnyét, ehhez azonban erőfeszítéseket kell tennie, a vezetőinek a saját kormányuknál kell lobbizniuk, hogy az állapodjon meg a magyar kormánnyal. 

Bárándy Gergely szocialista alelnök szerint a kormányzat hülyének nézi az embereket, a számos bűnbak képzése után – beleérve a civileket és Soros Györgyöt -, az általa alapított egyetemet kiáltják ki annak és kívánják tönkretenni. Azt kérdezte, ezt miért az intézmény alapítása után majd’ harminc évvel teszik meg. Fodor Gábor független képviselő is politikai szándékról beszélt az előterjesztéssel kapcsolatban. 

Szilágyi György (Jobbik) szerint a változtatás ötletet adhat például az Erdélyben működő magyar egyetemek ellehetetlenítését kívánóknak. 

Válaszul Gulyás Gergely, a bizottság fideszes alelnöke ezt a megállapítást értetlenségnek vagy szándékos megtévesztésnek ítélte, mert, mint mondta, semmilyen hasonlóság nincs a CEU és például a Sapientia egyetem működése között, utóbbit egy a romániai törvények alapján bejegyezett romániai alapítvány működteti.

(MTI)

---