Civil törvény: Svédország az EB mellett áll


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Svédország beavatkozik az Európai Bizottság oldalán a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabály miatt Magyarország ellen indított perben az Európai Bíróságon – jelentette be a stockholmi kormány.

A svéd kormány honlapján megjelent közlemény szerint a kabinet úgy határozott, hogy a felperesnek számító brüsszeli testületet támogatva be fog avatkozni a civil törvény miatti jogi eljárásba.

„A kormány szorosan figyelemmel követi a magyarországi fejleményeket, aggodalommal töltik el azok a magyar és nemzetközi jelentések, amelyek szerint az országban gyorsan romlik a civil szervezetek helyzete” – közölte Ann Linde svéd EU-ügyi miniszter, kiemelve, hogy az ellenőrző szerepet betöltő civil társadalom nélkülözhetetlen előfeltétele a demokratikus fejlődésnek és a jogállamiságnak.

Hozzátette: „a svéd kormány sürgősnek tartja, hogy támogatásáról biztosítsa az Európai Bizottság álláspontját, valamint kiálljon a civil társadalom függetlensége és a jogállamiság mellett”.

Az MTI megkeresésére a stockholmi külügyminisztérium hétfőn közölte, nincs tudomása arról, hogy további országok avatkoznának be bármelyik fél oldalán, azonban az ennek jelzésére vonatkozó határidő még nem járt le.

A bizottság még decemberben jelentette be, hogy – mivel nem történt előrelépés – bíróság elé viszi a tavaly júliusban megindított kötelezettségszegési eljárást a törvény ügyében, amely a testület értékelése szerint indokolatlan beavatkozást jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.

Brüsszelben emellett úgy látják, hogy a jogszabály indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat.

Az Országgyűlés által tavaly júniusban elfogadott törvény értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.