Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Legyen ugyanolyan lehetősége egy észak-magyarországi településen élő szakembernek munkahelyet találni, mint annak, aki a közép-dunántúli régióban él. Álmodjon ugyanolyan eséllyel egy diploma megszerzéséről az a fiatal, aki ma a fővárosban tanul, mint az, aki egy dél-alföldi településen jár középiskolába. Az ipari beruházások tervezésénél pedig jelenjen meg a lehetőségek között a dél-dunántúli régió is éppúgy, mint a nyugat-dunántúli területek. Jelenleg is kiemelt, közös cél a hazánk eltérő régiói között kialakult jelentős fejlettségbeli különbségek csökkentése, valamint ezzel párhuzamosan az elmaradott területek felzárkóztatása. Az Állami Számvevőszék elemzése ezen törekvések eredményességét értékeli.
A területfejlesztés területén hazánk számos eredményt ért el 2014 és 2020 között, csökkentek a különbségek a fejlettebb és az elmaradottabb régiók között a foglalkoztatási és a munkanélküliségi rátát tekintve, illetve az egy főre jutó GDP, az ipari termelés és a kutató-fejlesztő helyek ráfordításainak aránymutatói vonatkozásában is. Az elemzett mutatók közül csupán a beruházások teljesítményértéke közötti különbség nőtt a legnagyobb (Budapest) és a legkisebb (Dél-Dunántúl) értékkel rendelkező régiók esetében.
Ahogy arra az elemzés is rámutat, hazánk az EU 2020-hoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések közül is több célt elért vagy megközelített. A 20-64 év közötti népesség foglalkoztatottsági rátáját tekintve például elértük a 75%-os célt, a 30-34 éves korosztályban pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében valósult meg a 30%-os célkitűzés. Szintén sikeresen közelítettük meg a 10%-os nemzeti célt a 18-24 év közötti korosztályban a korai iskolaelhagyók arányát tekintve, amely az elemzett időszakban 12,1%-ot tett ki.
Elmondhatjuk tehát, hogy a területfejlesztésre fordított hazai és az Európai Uniós (EU) források a 2014-2020 időszakban egymáshoz közeledő folyamatot indítottak el a hazai területi, társadalmi, gazdasági területeken mutatkozó különbségek csökkenésében. A területfejlesztésre rendelkezésre álló hazai és EU-s források felhasználása segítette a hazai régiók országon belüli és EU-s viszonylatban mért különbségei csökkentését, az elmaradottság felszámolását, a fokozatos felzárkózást.
A teljes elemzés itt érhető el.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
