Csökkentek a területi különbségek hazánkban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Legyen ugyanolyan lehetősége egy észak-magyarországi településen élő szakembernek munkahelyet találni, mint annak, aki a közép-dunántúli régióban él. Álmodjon ugyanolyan eséllyel egy diploma megszerzéséről az a fiatal, aki ma a fővárosban tanul, mint az, aki egy dél-alföldi településen jár középiskolába. Az ipari beruházások tervezésénél pedig jelenjen meg a lehetőségek között a dél-dunántúli régió is éppúgy, mint a nyugat-dunántúli területek. Jelenleg is kiemelt, közös cél a hazánk eltérő régiói között kialakult jelentős fejlettségbeli különbségek csökkentése, valamint ezzel párhuzamosan az elmaradott területek felzárkóztatása. Az Állami Számvevőszék elemzése ezen törekvések eredményességét értékeli.

A területfejlesztés területén hazánk számos eredményt ért el 2014 és 2020 között, csökkentek a különbségek a fejlettebb és az elmaradottabb régiók között a foglalkoztatási és a munkanélküliségi rátát tekintve, illetve az egy főre jutó GDP, az ipari termelés és a kutató-fejlesztő helyek ráfordításainak aránymutatói vonatkozásában is. Az elemzett mutatók közül csupán a beruházások teljesítményértéke közötti különbség nőtt a legnagyobb (Budapest) és a legkisebb (Dél-Dunántúl) értékkel rendelkező régiók esetében.

Ahogy arra az elemzés is rámutat, hazánk az EU 2020-hoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések közül is több célt elért vagy megközelített. A 20-64 év közötti népesség foglalkoztatottsági rátáját tekintve például elértük a 75%-os célt, a 30-34 éves korosztályban pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében valósult meg a 30%-os célkitűzés. Szintén sikeresen közelítettük meg a 10%-os nemzeti célt a 18-24 év közötti korosztályban a korai iskolaelhagyók arányát tekintve, amely az elemzett időszakban 12,1%-ot tett ki.

Elmondhatjuk tehát, hogy a területfejlesztésre fordított hazai és az Európai Uniós (EU) források a 2014-2020 időszakban egymáshoz közeledő folyamatot indítottak el a hazai területi, társadalmi, gazdasági területeken mutatkozó különbségek csökkenésében. A területfejlesztésre rendelkezésre álló hazai és EU-s források felhasználása segítette a hazai régiók országon belüli és EU-s viszonylatban mért különbségei csökkentését, az elmaradottság felszámolását, a fokozatos felzárkózást.

A teljes elemzés itt érhető el.

(aszhirportal.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 16.

Rómában újabb korlátozásokat vezetnek be a tömegturizmussal szemben

Rómában szárnyal az idegenforgalom, de a tömegturizmus a város több pontján is tarthatatlan helyzetet teremt, amivel szemben újabb korlátozásokra vezetnek be – nyilatkozta Alessandro Onorato, a főpolgármesteri hivatal idegenforgalmi tanácsosa a sajtónak hétfőn.

2024. szeptember 16.

Senyei György: Az igazságszolgáltatás helyzete hiperakut

Jelentősen csökkent az elhúzódó ügyek száma, a magyar igazságszolgáltatás pedig az európai élmezőnyben van – állítja Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, annak ellenére is, hogy – más területekkel ellentétben – már harmadik éve nem kaptak fizetésemelést a bírók és a bírósági dolgozók. A 24.hu interjúja az OBH elnökével.

2024. szeptember 16.

A pórul járt légi utasok békéltető testületi eljárást is választhatják

Többórás, esetleg többnapos késés, problémás utasfelvétel, elveszett poggyász – az ilyen kellemetlenségekért akár több százezer forintos kártérítés is járhat. Miközben az Európai Unióban jogszabályok védik az utasok jogait, a légitársaságok nem restek kibújni a felelősség alól. Ha nem sikerül megegyezni, akkor a követelés érvényesítésének egyik hatékony módja, hogy a vitás ügy ingyenes, gyors és szakszerű rendezése céljából az utas a Budapesti Békéltető Testülethez fordul.