Csütörtökön indul a brókerkárosultak pere


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Április 19-én indul a peres eljárás a Fővárosi Törvényszéken a 2015 tavaszán csődbe ment befektetési vállalkozások károsultjainak keresete alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint elsőrendű alperes, a magyar állam mint másodrendű alperes, és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) mint harmadrendű alperes felelősségének megállapítása iránt – közölte a pertársaságot összefogó P&P Gazdasági Tanácsadó Kft.


A közlemény szerint az 1652 felperest összefogó perközösségben 1264 Quaestor, 229 Hungária és 159 Buda-Cash károsult érintett. A kereset szerint a felperesek máig meg nem térült, az alperesek felelősségére visszavezethető kára közel harmincmilliárd forint.

A kft. szakértői álláspontja szerint a károkozást megelőző években, az állam által kizárólagos joggal és törvényi kötelezettséggel ellenőrzött befektetési piacon az állam intézményeinek, így különösen az MNB-nek a tevékenységét olyan működési zavarok, súlyos mulasztások és jogellenes döntések sorozata jellemezte, amely nélkül az érintett befektetési szolgáltatók nem lettek volna képesek a befektetőket megtéveszteni, befektetési forrásaikat jogellenesen eltulajdonítani – írják.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Hangsúlyozzák: az állam különösen súlyos mulasztást követett el azzal is, hogy a befektetési piacon keletkezett eddigi legnagyobb kárral összefüggésben – bár erre önmagától is törvényi kötelezettsége lett volna – még a károsultak indítványainak elutasításával is megtagadta az állami intézmények felelősségének vizsgálatát, amely független és pártatlan, szakszerű vizsgálatot most már a bíróság fogja pótolni.

A perközösség a bíróság előtt kívánja igazolni, hogy az állami intézmények mulasztásai, törvényi kötelezettségeik figyelmen kívül hagyása tette lehetővé a befektetőket ért károk bekövetkeztét, azaz a mulasztások, jogsértések megelőzték a károkozó tevékenységet, nélkülük a károk nem következhettek volna be.

A tájékoztatás szerint a törvényszék által befogadott kereseti kérelem mások mellett indítványozza Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter, Matolcsy György jegybankelnök, Windisch László MNB alelnök, Domokos László ÁSZ elnök személyes meghallgatását az üggyel kapcsolatos döntéseik és kijelentéseik indoklását kérve.

Az alperesek által eddig megküldött ellenkérelmek a felperesi beadvány egyik állítását sem cáfolták, kizárólag azt kezdeményezték, hogy a bíróság tárgyalás megtartása nélkül utasítsa el a felperesi keresetet, mert az alperesek a károkozással összefüggésben nem perelhetők – ismerteti a közlemény.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.