Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Április 19-én indul a peres eljárás a Fővárosi Törvényszéken a 2015 tavaszán csődbe ment befektetési vállalkozások károsultjainak keresete alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint elsőrendű alperes, a magyar állam mint másodrendű alperes, és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) mint harmadrendű alperes felelősségének megállapítása iránt – közölte a pertársaságot összefogó P&P Gazdasági Tanácsadó Kft.
A közlemény szerint az 1652 felperest összefogó perközösségben 1264 Quaestor, 229 Hungária és 159 Buda-Cash károsult érintett. A kereset szerint a felperesek máig meg nem térült, az alperesek felelősségére visszavezethető kára közel harmincmilliárd forint.
A kft. szakértői álláspontja szerint a károkozást megelőző években, az állam által kizárólagos joggal és törvényi kötelezettséggel ellenőrzött befektetési piacon az állam intézményeinek, így különösen az MNB-nek a tevékenységét olyan működési zavarok, súlyos mulasztások és jogellenes döntések sorozata jellemezte, amely nélkül az érintett befektetési szolgáltatók nem lettek volna képesek a befektetőket megtéveszteni, befektetési forrásaikat jogellenesen eltulajdonítani – írják.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Hangsúlyozzák: az állam különösen súlyos mulasztást követett el azzal is, hogy a befektetési piacon keletkezett eddigi legnagyobb kárral összefüggésben – bár erre önmagától is törvényi kötelezettsége lett volna – még a károsultak indítványainak elutasításával is megtagadta az állami intézmények felelősségének vizsgálatát, amely független és pártatlan, szakszerű vizsgálatot most már a bíróság fogja pótolni.
A perközösség a bíróság előtt kívánja igazolni, hogy az állami intézmények mulasztásai, törvényi kötelezettségeik figyelmen kívül hagyása tette lehetővé a befektetőket ért károk bekövetkeztét, azaz a mulasztások, jogsértések megelőzték a károkozó tevékenységet, nélkülük a károk nem következhettek volna be.
A tájékoztatás szerint a törvényszék által befogadott kereseti kérelem mások mellett indítványozza Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter, Matolcsy György jegybankelnök, Windisch László MNB alelnök, Domokos László ÁSZ elnök személyes meghallgatását az üggyel kapcsolatos döntéseik és kijelentéseik indoklását kérve.
Az alperesek által eddig megküldött ellenkérelmek a felperesi beadvány egyik állítását sem cáfolták, kizárólag azt kezdeményezték, hogy a bíróság tárgyalás megtartása nélkül utasítsa el a felperesi keresetet, mert az alperesek a károkozással összefüggésben nem perelhetők – ismerteti a közlemény.
(MTI)
Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.
Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.
Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
